Az amerikai közéletet egy hete lázban tartják a New York-i demokrata előválasztások, elképesztőek a fejlemények!
Az amerikai közéletet egy hete lázban tartja, hogy a New York-i demokrata előválasztásokat - ahol azt döntik el, hogy az idén novemberi polgármester-választáson ki lesz a jelölt – egy muszlim szocialista, a fiatal, 33 éves New York Állami Képviselőházi képviselő, Zohran Mamdani nyerte. Radikális üzenetei, formabontó kampánya felzaklatta az amerikai közéletet – és azon belül is a Demokrata párt régebbi vonalas képviselőit –, így
érdemes vetni egy pillantást karrierjére és a friss eseményekre, története ugyanis mélyebb konklúziókat is tartogat a magyar olvasók számára is.
Mamdani Ugandában született indiai szülők gyermekeként, édesapja ismert akadémikus, édesanyja pedig elismert filmkészítő.
A szülei a Harvardon végeztek, tehetős emberek, és természetesen keményvonalas progresszív kultúrharcosok,
édesapja, a muszlim Mahmood Mamdani többször is tagadta Izrael létjogosultságát, édesanyja, Mira Nair pedig megpróbálta kizáratni Gal Gadot izraeli színésznőt az Oscar-átadókról. Fiuk egy elit egyetemen, a Bowdoin College-n végzett, később rappeléssel próbálkozott, de édesanyja jóvoltából még filmes díjra is jelölték, mert anyja filmjének ő csinálhatta a filmzenéjét.
Mamdani magát demokratikus szocialistának nevezi, és a demokraták balszárnyán helyezkedik el.
Kampányát Andrew Cuomo jelölttel szemben erősen szociális és kultúrharcos irányba vezette. Ingyenes buszokat, állami tulajdonú, olcsóbb élelmiszerboltokat, anyasági juttatásokat, a minimálbér növelését, a városban valóban burjánzó lakásmaffiával szembeni fellépést, lakásépítő programot, zöld változást és a „gazdag, fehér negyedek” magasabb adóztatását ígéri. Ezzel párhuzamosan viszont nincsen érdemi ígérete a várost kínzó bűnözésre, például el akar venni forrásokat a rendőrségtől, és ki akarja tiltani a bevándorlásügyi hatóságokat (ICE) a városi tulajdonú ingatlanokból, iskolákból, stb.
Azért, hogy antiszemitizmussal vádolják kritikusai, maga is igen sokat tett.
A 2023. október 7-i tömegmészárlás után az izraeli „megszállást” és „apartheidet” kritizálta, és már 13-án (hat nappal az események után, de még a gázai bombázások kulminálása előtt) kiment tüntetni egy palesztinpárti tüntetésre. Arról is beszélt, hogy Benjamin Netanjahut le kéne tartóztatni, ha New York területére lép. Mamdanit azért is kritizálták, mert 2022 és 2025 között nem támogatta a New York-i Közgyűlés Holokauszt Emléknapjáról szóló határozatait. Ő maga természetesen azzal védekezik – mint a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali antiszemiták általában –, hogy ő nem a zsidókat, csak Izraelt kritizálta, és hogy csak kiáll a palesztinok jogai mellett.
Ezen nyilván az sem változtat, hogy egyes baloldali zsidó szervezetek kiálltak mellette.
A Jerusalem Post friss cikke szerint a New York-i zsidó közösségi vezetők „rettegnek”, hogy Mamdani lesz a polgármesterük. A város lakosságának 12%-a zsidó, ami kiemelkedően magas, de a választást nem biztos, hogy eldönti, ráadásul az amerikai zsidók többsége demokrata, így valószínű, hogy egy részük pártpreferencia alapján leszavaz a jelöltjükre, még akkor is, ha az szidja Izraelt, és összességében nyilvánvalóan antiszemita.
Érdemes viszont idézni azt is, hogyan kritizálják őt a republikánus vezetők, hiszen ez már előre vetíti a kampány főbb irányait.
Donald Trump arról beszélt, hogy Mamdani „kommunista”, fia, ifj. Donald Trump pedig arról, hogy egy olyan város, ahol 9/11 megtörtént, nem választhat ilyen polgármestert. Magyar szemmel nézve a vita részben bizonyos félremegy. Semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy Mamdani egy muszlim antiszemita, aki szemrebbenés nélkül áll ki tömeggyilkos terroristák mellett. Nem is nagyon lehet mást várni egy szélsőbaloldali muszlim jelölttől, az lenne a meglepő, ha nem ezt csinálná. Ami sokkal érdekesebb, az az, hogy az amerikai jobboldalnak mennyire nem jut eszébe, hogy Mamdani sikerének talán nem ehhez van köze egy olyan városban, aminek több mint az egytizede zsidó lakosságú, hanem az erős szociális programjához.
New York a mai állapotában sok kritikus szerint egyszerűen élhetetlen,
a kevés lakás, ami a piacon van, megfizethetetlen, az utcák mocskosak, a bűnözés ugyan összességében csökkent az utóbbi időben, de így is nagyon magas. Összességében a közbiztonság, a hajléktalanság, a mentális betegségek helyzete, a migrációs válság, a megélhetési költségek, és az erre adódó politikai feszültségek nem teszik csábító várossá. Mamdani kampányának nagy hiányossága, hogy nem beszél eléggé a közbiztonságról – hiszen a migráció és a bűnözés kérdései az amerikai baloldalon tabutémák –, ez támadhatóvá teszi. Erre kéne koncentrálnia egy republikánus kampányban – mutat rá több publicista, elemző –, nem pedig a nagyon is valós kultúrharcos aspektusra.
A Mamdani féle iszlamista-barát figurák rájöttek arra, hogy meg kell lovagolniuk a szociális elégedetlenség hullámát,
és így szélsőséges üzeneteikkel megfertőzhetik a fősodratú pártokat is. (Hasonlít ez arra, ahogyan néha egy-egy neonáci megpróbál beférkőzni a republikánusok soraiba is, mondjuk őket általában eléggé hamar kiköpi a rendszer, nem lesz belőlük az egyik legfontosabb nyugati város polgármester-jelöltje). A legtöbb szavazó azonban se nem jobboldali, se nem baloldali, a jelek szerint sajnos nem érdekli őket az antiszemitizmus és 9/11 emlékezete, csak a pénztárcájukat nézik, és azt, hogy este ki tudnak-e menni az utcára anélkül, hogy megtámadnák őket. Ez nem helyes így, de ezt mutatja a tapasztalat. Kérdéses, hogy a Republikánus Párt meg fogja-e ezt látni, vagy a régi reflexei alapján beáll a megagazdag főbérlők mögé, és megelégszik-e azzal, hogy „kommunistázni” fogja ellenfelét?
És mire számíthatunk, lesz-e Mamdaniból polgármester?
Persze novembering még sok idő van, de Mamdani egyelőre minden felmérés szerint laza 20-30%-ot ver Curtis Sliwa republikánus jelöltre, amit nehéz lesz ledolgozni. New Yorkban egyébként legutóbb 2005-ben választottak republikánus polgármestert (később is maximum függetlent republikánus támogatással), ez is jelzi, mire számíthatunk idén ősszel. Eric Adams mostani, botrányoktól terhelt polgármester a hírek szerint függetlenként indulhat, de a felmérések egyelőre őt sem hozzák ki esélyesnek.
***
Kapcsolódó vélemény
Zohran Mamdani, az ugandai születésű demokrata szocialista és muszlim politikus aratott győzelmet a New York-i polgármester-választás Demokrata párti előválasztásán.
(Fotó: Wikimedia Commons)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita több mint száz Tisza-sziget rendezvényen tartott eddig előadást, bár azt állítják, a Tisza Párthoz ennek ellenére sincs közük.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
A Der Standard szerint most már dörzsölheti a tenyerét Putyin.
Peter Pellegrini teljes vétót nem ígér, de hamarosan döntést hoz.
