Ifj. Balsai István ügyvéd a Telexen megjelent, Szájer József magánéletének védelmét megkérdőjelező cikkre reagált. A portál elutasította az írás közlését, a Mandiner változtatás nélkül közli.
Ifj. Balsai István írása, a szerző ügyvéd
A telex.hu portálon 2024. december 10-én jelent meg „Szájer József magánélete – kinek az ügye?” címmel Bodrogi Bea ügyvéd véleménye Szájer József magánéletének nyilvánosságával kapcsolatos jogi álláspontjáról. Ennek apropóját Szájer ugyancsak a Telexnek adott interjúja adta, amelyben a volt politikus kifejtette, hogy a 2020-as botrányával kapcsolatban megjelent, százas nagyságrendű cikk tartalmát a saját szemszögéből aránytalannak tartja, és azok számos helyen illetéktelenül hatoltak be a magánszférájába.
A telex.hu jogászaként is dolgozó ügyvéd szerint Szájernek ebben nincsen igaza. Ezt arra alapítja, hogy álláspontja szerint közügy, Szájer hogyan, milyen körülmények között szegte meg 2020-ban a brüsszeli kijárási tilalmat,
ami „megalapozza azt a lehetőséget (a joggyakorlat ezt ténybeli alapnak hívja), hogy a tényfeltáró és a bulvársajtó az esemény minden apró részletét feltárja”. Mindezt a sajtó „alkotmányos küldetésével” magyarázza. Ezt alkotmánybírósági döntésekkel, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára utalással kívánja alátámasztani.
Mivel a szerző a fenti véleményével részben a sajtó munkáját és ezen keresztül a közvélemény alakítását kívánja befolyásolni, indokolt tisztázni néhány további fontos, általa nem kellő súllyal értékelt körülményt.
Az Alaptörvény hetedik módosítása 2018-ban a magánszféra védelmének komplex, általános megerősítésének igényével rögzítette, hogy a jogi védelem ezentúl kiterjed az egyén családi életére, otthonára, kapcsolattartására, tehát a tágabb értelemben vett magánszférára. Emellett kimondta azt is, hogy
a véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Az Alkotmánybíróság egy sajtóban megjelent cikk kapcsán indult eljárásban ezt értelmezve két évvel később, 2020-ban megállapította, hogy mindig esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményének gondos mérlegelésével kell megállapítani azt, hogy a magánszféra védelme méltányos egyensúlyba került-e a közérdeklődésre számot tartó ügy jelentőségével, hírértékével, avagy az adott hír olyan önálló információs értékkel bír-e, amely a közéleti vitát előmozdítja. Önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó jellegét [3212/2020. (VI. 19.) AB határozat].
Következésképpen megalapozatlan sommásan azt állítani, hogy a sajtó (legyen az tényfeltáró, vagy bulvár) pusztán a téma közügy jellegére hivatkozással „minden apró részletig” a nyilvánosság előtt kitárgyalhatja egy közéleti szereplő magánéleti eseményeit.
Még a közügy jelentős tárgyi súlya, és a közvélemény ebből fakadó jogos tájékozódási igénye sem jelent korlátok nélküliséget minden intim szférába tartozó információ nyilvánosságával kapcsolatban. Az ezzel ellentétes radikális értelmezés éppen a magánszféra alapvető jogának lényeges tartalmát üresítené ki.
Másrészt nemcsak a fenti alkotmányos szabály állít gátat az ilyen jellegű, válogatás nélküli nyilvánosságra hozatalnak.
2018 óta figyelembe kell venni az Európai Unió úgynevezett általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) is, amely önállóan ad közvetlen lehetőséget a személyes adatok jogosulatlan kezelésével való fellépéssel szemben.
Természetesen ebbe a körbe értendőek a magánszférába tartozó adatok is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a bírósági határozatok gyűjteménye és az Alkotmánybíróság honlapján bárki számára nyilvánosan elérhető anonimizált határozatok szerint (amelyeknek a tényállás körében tett megfogalmazásaiból az ügy még így is kétséget kizáróan azonosítható) ezzel a lehetőséggel élve indított Szájer 2021-ben eljárást a Blikk cikkével szemben, amely őt ruhateregetés közben ábrázoló fényképeket tett közzé (az Alkotmánybíróság honlapján közzétett határozat alapján visszafejtve a döntések könnyedén megtalálhatók, a NAIH honlapjáról pedig mindegyik határozat egyben is letölthető).
A NAIH határozatával megállapította, hogy a Blikk „paparazzo” tevékenységével, majd azzal, hogy a képeket Szájer kérésére nem távolította el, súlyosan megsértette a GDPR rendelkezéseit, és 10 millió forintos adatvédelmi bírsággal sújtotta a lap kiadóját.
A Blikk jogorvoslati kérelmei nyomán eljárt Fővárosi Törvényszék jogerős, majd a Kúria további felülvizsgálattal nem támadható ítéleteivel szentesítve is Szájer Józsefnek adott igazat. A fenti alkotmánybírósági érveléssel teljes mértékben összhangban kimondta, hogy a társadalmi szerepvállalás, a közügyekben való részvétel egyik következménye a magánélet védelmének alacsonyabb szintje.
Ugyanakkor
abból, hogy Szájer éveken keresztül meghatározó közéleti személyiség volt, még nem következik, hogy a magánélethez való joga aránytalanul korlátozható lenne
és valamennyi, a magánéletére vonatkozó adata nyilvános lehetne. Egy közéleti szereplő vagy volt közéleti szereplő személye önmagában nem testesíthet meg közéleti vagy politikai vitát, ahhoz vizsgálandó a sajtócikk jellege minden ügyben esetről esetre, miután a közéleti szerepvállalása nem fosztja meg őt a magánélet védelmétől. Olyan fényképek és cikk megjelentetése, amely kizárólagos célja a közismert kérelmező magánélete nyilvánosságra hozatalával a puszta kíváncsiság, pletykaéhség kielégítése, nem tekinthető olyan tartalomnak, amely közérdekű társadalmi vitához járul hozzá.
A bírság kiszabása körében pedig súlyosító körülmény a fényképfelvételek készítésének rejtett módja, és az, hogy a Blikk nem tanúsított a sajtótól elvárható magatartást figyelemmel a nyilvánosságra és Szájer magánéletére gyakorolt fokozott hatásra.
A Blikk alkotmányjogi panaszát elbírálva az Alkotmánybíróság ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a NAIH a súlyosító és enyhítő körülményeket mérlegelve, megfelelő indokolással döntött az adatvédelmi bírság kiszabásáról és annak mértékéről.
Ezért súlyosan félre- és zsákutcába vezet az a velősnek szánt kijelentés, hogy Szájernek biztosan nincs igaza abban, hogy magánéletének nyilvános tárgyalása indokolatlan és jelentős részben jogsértő.
Ezt csak esetről-esetre, az adott megjelenéseket egyenként elemezve lehetne eldönteni, méltányos egyensúlyt keresve az érintett intimszférája és a közvélemény tájékozódáshoz való joga között. Annak pedig a jogsértés tényének megállapítását illetően nincs jelentősége, hogy a volt politikus akár nagyvonalúságból, akár más okból indított-e bármilyen eljárást, vagy sem.
Már csak azért sem, mert éppen a nyilvános bírósági eljárás megindítása emelheti ismét nem kívánt reflektorfénybe az ügyet (ez a jelenség Barbra Streisand 2003-ban elhíresült esete nyomán a „Streisand-effektus” nevet kapta).
Éppen ellenkezőleg. A NAIH 10 millió forintos, az Alkotmánybíróságig bezárólag elfogadott adatvédelmi bírsága a sajtó, és mindenki más fokozott felelősségére mutat rá. Vagyis
a véleménynyilvánításnak nem csupán szabadnak, hanem felelősnek is kell lennie, természetesen világnézettől függetlenül.
Akár egy rosszul mérlegelt szerkesztői döntés, akár egy, közösségi médiában meggondolatlanul megosztott fénykép, videó is súlyos következményekkel járhat.
nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Vannak, akik el sem hiszik, hogy az ukrán elnök megfenyegette a kormányfőt, mások szerint ez csak a Fidesz malmára hajtja a vizet.
„Volt valaha Magyarországon újságírás, – én még emlékszem rá – amit maguk művelnek, az nem az” – jelentette ki a házelnök Fábián Tamásnak, a portál munkatársának.
Az ellenzéki újságírókat rendre nem az a kép fogadja vidéken, amit ők elképzelnek.
A Tisza Párt sikeréért dolgozó ellenzéki portálok olvasói nagyon nehezen viselik, hogy két kárpátaljai honfitársunkat kihozza a magyar külügy az orosz fogságból.
Ukrajnát természetesen kínosan kerülik.
Bécsben nem csak az derült ki, hogy milyen hosszú Orbán Anita póráza, de új szó született a Telexre: a lakájfüggetlen. Szerencsére Magyar Péter is megjelent a színen... Mutatjuk!
A lila-fehérek játékosának már a harmadik gólját vették el.
Dollárszázezrekkel fogadtak az atombomba felrobbantására.
