Amivel időt lehet spórolni, amivel hatékonyabbak tudunk lenni, az nagyon értékes. Vagy ön nem szeretne több szabadidőt?
Nyitóképen: Robotkutya a 2024-es AI-Summiton a Magyar Zene Házában. Fotó: Mandiner/Béres Sándor
A Google és a Samsung legújabb okostelefonjaiba integrálták a mesterséges intelligenciát. Három napja Budapest adott otthont a közép-kelet-európai régió legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciájának. Két nappal ezelőtt pedig már debütáltak az Apple legújabb okostelefonjai is, amelyekbe ugyancsak integrálják a mesterséges intelligenciát. És ez csak a kezdet.
Az idei AI Summiton a Google, a Microsoft, az Amazon és a téma számos további neves szakértője tartott előadást, ami remek, mert a témában – ha ugyan meg nem sértem – a tisztelt olvasónak és e cikk írójának egyaránt akadhat még mit tanulnia. És ezzel alighanem az egész emberiség így van. Ugyanis
a mesterséges intelligencia jelen ismereteink szerint legalább annyira tud hasznos lenni, amennyire ijesztő,
csak tudnunk kell, mire és hogyan érdemes használnunk. És legfőképpen: meddig.
Vegyük például a telefonos funkciókat.
De ha hagyná a telefonokat, a sokat emlegetett ChatGPT-t is megkérheti például egy pedagógus, hogy írjon neki óravázlatot a tantárgyához, és ha tudja, hogyan adja ki neki ezt az utasítást, akkor a szoftver – bár nyilván nem tökéletes, de – olyan óravázlatot rittyent, hogy néhány korábbi, egyébként remek oktatóm is zavarba jönne tőle.
És tudja, mi az ijesztő? A sebesség. Hogy mindez másodpercek alatt megtörténik. És persze nem olyan tökéletes, mint a Sári néni által írt óravázlat, csiszolgatni kell majd. És lehet, hogy a talált cipőt már nem is gyártják,
Da Vinci meg Da Vinci volt és marad is. De amivel időt lehet spórolni, amivel hatékonyabbak tudunk lenni, az nagyon értékes.
Hiszen az idő – tudjuk, mit fogok írni. Azt fogom: pénz. És rohanó világunkban könnyen múlhat rajta valaki állása, hogy milyen gyorsan képes elvégezni egy feladatot, ahogyan az is, ki kapja meg a hőn állított előléptetést és/vagy a magasabb bért. Nem kellene, hogy így legyen? Talán nem. Így van? Sajnos egyre inkább. Adódik a kérdés: mit lehet és érdemes tenni?
Noha a fenti kérdésre adható legoptimálisabb válaszról órákon át lehetne beszélni, munkahipotézisként induljunk ki abból: amit nem ismerünk, az ijesztő. Az eszköz, amit mi nem tudunk használni, valaki más számára szerszámként is funkcionálhat. Például:
az MI képes automatizálni ismétlődő feladatokat, ami időt és energiát takarít meg például a gyártásban, az ügyfélszolgálaton vagy az egészségügyben. Ezáltal növeli a termelékenységet és csökkenti a költségeket.
Vagyis, ha például előléptetést szeretnénk, azért meg kell dolgoznunk. És ennek az is része, hogy folyamatosan tanulnunk, képeznünk kell magunkat. Ha kell, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is.
Azt pedig, hogy ezen cikknek vajon mely részeit írta a mesterséges intelligencia, tippelje meg kommentben!
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
Hibás gondolkodás, ha lineárisan szemléljük a jövőt, mert a történelem arra tanít: a fejlődés, a változás soha nem lineáris.
Megint magukat leplezték le. Nem is egyszer.
Újabb konteó bukkant föl az orosz elnökről.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Egyre aggasztóbb az oroszok „különleges hadművelete”.
Egy biztos: a parlamenti jog és a képviselői mandátum szabadsága sosem volt még ilyen felkapott téma.
