Forró őszre várva

„Kitört a vakáció, már az iskolaigazgatók számítógépének mappáiban vannak a következő tanév tantárgyfelosztásainak és órarendjének szeptemberig még legalább négyszer-ötször átdolgozandó tervei, de jelenleg csend honol a termekben és az udvarokon is. Érdemes ezt a csendet kihasználni arra, hogy még egyszer végiggondoljuk azt a hangzavart, amit a balliberális ellenzék gerjesztett a pedagógusok egy részének elégedetlenségét kihasználva, a társadalmi feszültségek növelése érdekében, és forró őszt vizionál a nyári viharok idején is.

A legkézenfekvőbb eleme a mesterségen felszított ágazati haragnak a pedagógusok valóban méltatlan és tarthatatlan bérszínvonala. A kormány az új életpályamodellről szóló törvényben rendezte ezt a kérdést, és a végrehajtáshoz az uniós források megérkezését jelölte meg feltételként. Nem azért, mert bárki az uniótól várná a magyar tanárok helyzetének javítását, hanem azért, mert az említett források felhasználásáról szóló megállapodásban maga az unió kérte, hogy a közoktatás fejlesztését, az ágazatban dolgozók helyzetének javítását hazánk kezelje prioritásként. Akik tehát azon mesterkednek, hogy mindenféle mondvacsinált okokból ezen forrásokat visszatartsák, ténylegesen megkárosítják azokat, akiknek sorsát állítólag oly lobogó intenzitással a szívükön viselik.

Ahogy Rétvári Bence államtitkár fogalmazott nemrég, Dobrev Klára több körben találkozik a pedagógus-szakszervezetekkel, és elmondja nekik, hogy több pénzt kell követelni, majd kimegy Brüsszelbe, és ott azt mondja, hogy egyetlen fillér se érkezzen a pedagógusok béremelésére. Férje, a mi Ferink pedig gátlástalanul belemondja az orra alá tartott mikrofonok bármelyikébe, hogy nekik ez a dolguk, ez a hazafias kötelességük Brüsszelben. A szakszervezetek pedig ismét pártalapszervezetekké züllöttek, és azonnali ötvenszázalékos béremelést követelnek az életpályatörvényben meghatározott teljesítményalapú, nem mellesleg igen látványos nagyságrendű, több év alatt fokozatosan bevezetendő rendszer helyett. Ebből is látszik, hogy nem a pedagógusok helyzete érdekli őket, hanem a minél rosszabb, annál jobb az ellenzéknek elv mentén a szeptemberben felmelegíteni szándékozott utcai balhék, sztrájkfenyegetések és káosztermtés szolgálatába álltak.”

***

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd