Stadionok helyett Szoboszlaik

„Bíztak Dominik tehetségében, munkabírásában, alázatában. És mertek nehéz, olykor fájdalmas döntéseket is meghozni. Elég bátrak voltak ahhoz, hogy más úton járjanak, mint a többség. Nem törődtek azzal, hogy a hátuk mögött mit beszélnek róluk itthon, hogy mit ír, vagy épp nem ír meg róluk (és nélkülük) az ún. szaksajtó.

Ahogyan Szoboszlai pályafutását egyengették, az Magyarországon példa nélkül áll. Sajnos. Nem kivételnek kellene ugyanis lennie, hanem szabálynak, rendszerképző mintának, esettanulmánynak. Mindig keresd a kihívást. Sose futamodj meg a versenyhelyzet elől. Feszegesd a határaidat. Ne törődj a hazai szirén-hangokkal, és soha ne ülj föl a hangulatkeltésnek. Fókuszálj, koncentrálj, fejlődj. Ne csak a pályán, de azon kívül is tervezd tudatosan a karriered.

Kevesebben fogják most ezt emlegetni, de nem csak Dominiknek jár hatalmas gratuláció, hanem a menedzserének, Esterházy Mátyásnak is. Annak az embernek, aki nem gyorsan akart sok pénzt keresni a kezébe kerülő gyémántból, hanem képes volt 3-4 lépéssel előre tervezni egy pályafutást. Aki együtt fejlődött a játékosával, aki ugyanúgy vette a lépcsőfokokat a karrierjében, mint a játékosa - és aki így mellette állhatott akkor is, amikor a futballtörténelem egyik legsikeresebb klubja kötött vele szerződést.

Szoboszlai Dominik sikerének minden magyar örülhet, de legyünk őszinték: ez nem a magyar futball sikere. Dominik eddigi pályafutása néhány elszánt, tehetséges, kitartó és alázatos ember személyes sikere: egy szigorú, ambiciózus, kockázatvállaló édesapa, egy profi, fölkészült menedzser, és egy elképesztően tehetséges, magabiztos, alázatos játékos diadala.

Örüljünk neki, és tanuljunk belőle. Ránk fér. És ha így teszünk, egyszer stadionok helyett a Szoboszlai Dominikok országa is lehetünk.”

Nyitókép: Facebook