Egészen zavarba ejtő fordulatokat vesz a Magyarország és az USA között zajló hidegháború.
„Egészen zavarba ejtő fordulatokat vesz a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között zajló hidegháború, amely most már nyilvánvalóan túllépett a kommunikációs üzengetéseken.
A napokban adta hírül a Washington Post, hogy James E. Risch szenátor, a külügyi bizottság vezető republikánus tagja leállított egy 735 millió dolláros fegyvereladást Magyarország számára. A lap ezt nem saját értesülésére hivatkozva adta hírül, hanem maga a szenátor közölte vele. Risch a döntésről így nyilatkozott: »Magyarországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba, ha szeretne hozzájutni a fegyvercsomaghoz, amely 24 HIMARS rakétaindító üteget, valamint több mint 100 rakétát tartalmaz a hozzájuk tartozó alkatrészekkel és támogatással együtt«.
Ennek a hírnek számos eleme magyarázatra szorul. Egyrészt, komoly jelentősége van annak, hogy Risch szenátor a republikánus párthoz tartozik, hiszen Orbán Viktor kormánya szeretné azt a benyomást kelteni, hogy a demokratákkal szemben a republikánusok támogatják a kormányát, holott ez legfeljebb a párt némely képviselőjére igaz.
Másrészt, nagyon is életszerű, hogy a kormány a honvédelem fejlesztésére költeni szeretne, nem véletlenül hozták létre az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt.-t, amelynek vezérigazgatója a hatékonyságáról is ismert egykori technológiai és innovációs miniszter, Palkovics László lett. Orbán Viktor is Magyarország egyik stratégiai irányának tartja a fegyveripart, illetve a honvédelem technikai fejlesztését, ebbéli elvárásait már megfogalmazta a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, aki tavaly a különböző vállalkozásai folytán több mint hárommilliárd forintos bevételre tett szert.
Sokak szerint ez is szerepet játszott abban, hogy a korábbi vezérkari főnököt lecserélték, s helyére az a Böröndi Gábor került, aki a Magyar Honvédség katonai képviselője volt a NATO brüsszeli parancsnokságán, tehát elvileg megvan a maga nemzetközi kapcsolatrendszere. Vannak olyan vélemények is, hogy a fiatalításra és a bürokráciamentesítésre hivatkozó lefejezés, amelynek keretében az elmúlt hónapokban számos vezető beosztású tisztet szereltek le idő előtt, épp azt a célt szolgálta, hogy az esetleg »akadékoskodó« katonák ne tudják minősíteni a honvédségi beruházásokat, mint azt egykoron az első Orbán-kormány idején tették, amikor az elvárásaikkal szemben a kabinet nem amerikai F16-os harci gépeket vásárolt – óriási meglepetést és komoly botrányt is okozva ezzel –, hanem svéd Gripeneket.”
Nyitókép: MTI / Rosta Tibor
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Túl messzire merészkedett Ursula von der Leyen.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Von der Leyenék asztalán landolt Magyarország válasza.
Viszont van egy feltétele az ukrán elnöknek.
A NATO de facto megszűnt, Európát pedig a vezetés hiánya sodorja veszélybe? Kíméletlen diagnózis a nyugati világ válságáról és Trump taktikázásáról.
Az amerikai elnök arról is beszélt a Fehér Házban, hogy az ukrajnai háború befejezése „ezerszer nehezebb”, mint egy ingatlanügylet megkötése.
A szétosztás krumpli esetén működik, az emberek viszont képesek helyet változtatni, és annyira nem buták, ahogy azt Brüsszelben gondolják.
