Nem is ezért írom ezt a posztot.
Hanem azért, mert az mégiscsak jelentős határpont a magyar kultúrában, hogy egy elsőfilmes rendező, Tősér Ádám – aki nehezen cáfolható politikai hátszéllel előz be nála érdemesebb másokat –, nem elégszik meg a filmje túlbecsültségével, hanem tettlegességre is ragadtatva magát a földre taszít egy a filmszakmában megbecsült filmkritikust – Csákvári Gézát –, csak mert az neki nem tetsző kritikát írt a filmjéről. Tősér nem csupán a földre lökte Csákvári Gézát, hanem – mint az az esetről tudósító beszámolókból kiderül – még további tetlegességgel is fenyegette: „Szétverem a pofádat!” – üvöltözte. Szerencsére az esetetnél jelenlévő filmesek megakadályozták a fenyegetés valóra váltásában.
(...) Azonban e vállalhatatlan történést követően mindenkit kollaboránsnak tartok, aki jövőre vagy az azt követő években részt vesz ezen a filmszemlén, amelyet a nemzetközi figyelemmel kísért és a külföldi szakemberek által is jelentős számban látogatott egykori Magyar Filmszemle helyén és helyett szerveztek ugyancsak politikai hátszéllel és erőszakkal.