„Igen széles azon intézményeknek, szervezeteknek, cégeknek a listája, amelynek csak liberális tulajdonosa, vezetője lehet. Például sem Alföldi Róbert, sem a teljes Belpest máig nem heverte ki, hogy már nem ő a Nemzeti Színház igazgatója. Alapjában véve eleve csak liberális lehet színházigazgató, főrendező, híres színész, úgy általában nagy művész.
A nagy művész – különösen a nagy író – drámai hangon, de amúgy egyébként eszköztelenül tudja elmondani, hogy egyrészt tudatában van annak, hogy ő mekkora nagy alkotó, másrészt képes igényesen kifejteni, hogy mennyivel nagyobb lenne, ha nem magyar nyelven lenne kénytelen írni, vagyis nem ide született volna, ahol a diktatúra rettegésben tartja, mert 23 év után megvonták a milliós havi apanázsát és csak világnyelvek esetében fizeti ki az állam a művei lefordítását meg a kiadást.
A nagy írónak általában van egy dramaturg rokona valamelyik fővárosi színházban, és az egyik testvére minimum színész, esetleg modern festő – úgy általában náluk generációk óta mindenki tehetséges. A nagy író a szerző neve alapján pontosan meg tudja mondani egy könyvről, hogy az minőség-e vagy a zúzda. A nagy író ugyanis mindenkit ismer, aki minőséget képvisel. A nagy írónak sohasem kellett házalnia a műveivel, ugyanis a tehetségét még a kommunisták is elismerték.”
***
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán