Kórház a gödör alján

„Jobban érzi magát a beteg, ha szép tapétával borított előtérben, mosolygós recepciós fogadja, de ezzel csak csinos függönyt húzunk a probléma elé, mert a jól felszerelt szobában rá váró orvos éppen a megyei kórházból hiányzik. Ha pedig a mentő szed össze, akkor úgyis egy központi sürgősségin fogunk kikötni, ahol a folyosón torlódnak a hordágyak. Már ha küldenek mentőt.

Ilyen körülmények között a világ minden pénzét ígérhetik egy orvosnak, akkor is elmegy Norvégiába vagy Németországba, mert világosak a keretek: nem kell 38 fokos műtőben operálnia és nem kötelező felpattannia az asztaltól, mint valami laktanyában, ha belép az igazgató. Az érem másik oldala, hogy ott pedig ő nem beszélhet olyan hangnemben a betegekkel és a kollégáival, ahogy azt Magyarországon egyesek még megengedhetik maguknak.

Orbán csak a FB-on »utcai harcos«, ha valóban merne keményen beleállni ügyekbe, akkor megtehette volna, hogy 13 év alatt mélyreható változásokat indít el – mint látjuk, neki gyakorlatilag minden el van nézve a tábor részéről, minden. Ehelyett azt a módszert választotta, amit minden elődje: ha már nagy a gond, akkor oltjuk a tüzet és biztos, ami biztos kijátsszuk egymás ellen azokat, akik összefoghatnának. A magyar egészségügy nem tud »összeomlani«, mert valójában nagyon alacsonyak az elvárások. A betegeké is és a benne dolgozóké is. Minél rosszabb, annál magasabbra emelkedik az ingerküszöb. Ha folyamatosan ásunk, akkor soha nem érhetjük el a gödör alját.”

Nyitókép illusztróció. Fotó: Pixabay