Washingtonnak és Brüsszelnek is üzen a budapesti CPAC

2023. május 06. 17:09

A republikánusok budapesti konferenciája kiemelt jelentőségű eseményként tartható számon egy évvel az európai parlamenti, illetve az amerikai elnökválasztások előtt.

2023. május 06. 17:09
null
Sümeghi Lóránt
Sümeghi Lóránt
Századvég

szerző: Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője

 

A zsinórban másodszorra, Magyarországon megrendezett Conservative Political Action Conference (CPAC) nevezetű konferencia súlya talán még nagyobb a tavalyi alkalomhoz képest. Hiszen nemcsak a jelenlegi amerikai-magyar kapcsolatok fénytörésének szempontjából, hanem a jövő évben sorsdöntőnek ígérkező európai parlamenti, illetve amerikai elnökválasztás tudatában is

meghatározónak ígérkezett a republikánusok legfontosabb tengerentúli eseményeként számon tartott dzsembori.

Mint ismert, a CPAC Magyarország konferenciájára két hivatalban lévő miniszterelnök, két volt miniszterelnök, négy pártelnök, két kongresszusi képviselő, két amerikai tagállami miniszter, volt és leendő szenátorok érkeztek, valamint Európából is számtalan képviselő volt jelen. Ám a nemzetközi politika fajsúlyos szereplőit felsorakoztató vendéglistán túl, a budapesti CPAC elsősorban komoly üzenetértéket hordoz. Ez pedig nem pusztán a magyar kormány nemzetközi szövetségesi rendszerének kiterjedtségéről árulkodik, hanem Magyarország abbéli hosszú távú szerepéről is, amelyet a konzervatív világpolitika legmagasabb szintjén tölthet be.

Ami az előbbi kérdést illeti, az Európában egyedül Magyarországon megrendezett CPAC második konferenciája kitűnő válaszként szolgál azokra a magyarországi ellenzéki, illetve nemzetközi globalista kritikákra, amelyek szerint az afféle kormánypárti állítások, miszerint a magyar miniszterelnök hivatkozási alappá nőtte ki magát a tengerentúlon, nem mások, mint vágyvezérelt túlzások. Ugyanis a kétnapos konferencia megfelelő platformot szolgáltat arra, hogy a politikai emlékezet részeként felidézhetők legyenek a legfontosabb szövetségesi mérföldkövek.

Példának okáért az USA volt – és egyben a konzervatív oldalon az egyelőre legesélyesebbnek tartott, potenciális – elnökének, Donald Trumpnak a precedens nélküli és egyben máig tartó munkakapcsolata Orbán Viktorral, vagy azoknak az amerikai tagállamoknak a sikerük is (Florida, Alabama, Arkansas, Dél-Dakota, Louisiana), amelyek erőfeszítéseit kifejezetten magyar kezdeményezések inspiráltak annak érdekében, hogy a gyermekek védelmét előrébb helyezhessék a különböző szexuális kisebbségek, illetve kulturális lobbisták érdekeiknél.

Amennyiben valaki még ezután is kételkedne abban, hogy a tengerentúlon milyen politikai teljesítményt és kreativitást társítanak Magyarországhoz, elég szemügyre vennie a két évvel ezelőtt, Virginia államban megrendezett kormányzóválasztás példa nélküli eredményét. Ha visszaemlékezünk, a kifejezetten demokrata fellegvárként ismert államot az a Glenn Youngkin konzervatív kormányzójelölt nyerte meg, aki egy olyan gyermekvédelmi tematikájú kampánnyal indult el, melynek főbb állításai közül számos nagyon hasonlított arra a nagy többséggel elfogadott, ún. gyermekvédelmi törvényre, amelyet a kormánypártok nyújtottak be a virginiai választások előtt néhány hónappal.

Ám ha eltávolodunk Magyarország amerikai belpolitikára gyakorolt hatásától –

amely a jelek szerint egyáltalán nem elhanyagolható a jövő évi elnökválasztás körül kibontakozó napirendi témákat illetően

–, és közelebbről górcső alá vesszük hazánk Európában és a világban betöltött szerepének kérdését, szintén elkerülhetetlen az esemény jelentőségének megemlítése.

Köztudott, a háború kérdésével terhelt kontinensünk szemszögéből a jövő évben esedékes európai parlamenti választások eleve kulcsfontosságúnak ígérkeznek. Azonban a CPAC budapesti jelenléte kiválóan érzékelteti az európai politikai establishment, illetve választópolgári közvélemény számára annak a fontosságát, hogy bár az emberéleteket mindennap felemésztő harcok kérdése fontos európai ügy, kontinensünk évtizedes, s talán évszázados jövőjének szempontjából szintén nem mellékesek bizonyos létfontosságú társadalmi és kulturális kérdések. Ezek közé sorolható az illegális migráció elítélése, a keresztény értékek és az üldözött keresztények melletti következetes kiállás, valamint a családok támogatása és a gyermekek kiemelt védelme – mind olyan alapvetések, amelyek egyelőre kizárólag az amerikai jobboldal berkeiben és Magyarországon számítanak evidenciának.

Ebből kifolyólag akár európai összevetésben is komoly fegyvertényként értelmezhető az, hogy miközben Brüsszel – tizenöt tagállammal karöltve – hadat üzent Magyarországnak a szigorított gyermekvédelmi törvény ügyében, addig nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa ikonikus jobboldali politikai szereplői is egyként zárnak össze Budapesten annak érdekében, hogy tudtára adják a világnak: ami az európai, illetve a tengerentúli igazi jobboldali nagypolitika szolidaritását és védelmét illeti, hazánk nincs egyedül.

Mindent összevetve talán nem meglepő, hogy hazánk és a nyugati világ józanabbik fele közt kiépülő bajtársi szövetség kapcsán immár egyre gyakrabban találkozhatunk mind az itthoni, mind pedig a nemzetközi sajtóban már-már vészjósló, kifejezetten karcos hangnemet megütő szalagcímekkel. Ezek a sajtóvisszhangok ugyanis arra engednek következtetni, hogy

robusztus transzatlanti politikai összefogás van kiépülőben,

amelynek hosszú távú hatása már most kirajzolódni látszik.

 

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kitiltott
2023. május 07. 09:21
Ameddig a másik oldalon nem lesz egy hasonló követhető karizmatikus okos nepvezeto addig csak őt tudják szapulni a másik oldal vezetőjének éljenzese helyett.. Mert ott a mostani vezető Gyurcsány se nem követhető se nem éljenezheto ..de még a környezete sem.. Így marad a rombolás..éljenzés helyett..
Andre1bp
2023. május 07. 08:00
Csak nekem furcsa, hogy egy politikai konferencián szó sincs gazdasági kérdésekről?
Odone Ricci
2023. május 07. 07:56
15 EU-tagország van ellenünk a szigorított gyermekvédelmi törvény miatt. Marad 11 ország plusz Magyarország. Ez arra késztetheti a hazai nemzetközi jogászokat, hogy átbogarásszák a 15 ország erre vonatkozó paragrafusait és összehasonlítsák a magyarral. ---Megtették ?---- Ha igen, akkor több nyelven ezzel védekeznek és hivatkoznak más országra? Nézzük, MIT KRITIZÁL Jourova a brüsszelitákkal? " az illegális migrációt" ehelyett írjunk a TÖRVÉNYES MIGRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉT (ez már jobban hangzik, olyan szárnyaskapu szerűség), kirizálják "a keresztény értékek és az üldözött keresztények melletti kiállást" (EZ FELESLEGES, TÖRÖLNI KELLE, HAGYJUK A VATIKÁNRA és A TÖBBI VALLÁSFŐRE), kritizálják " a gyermekek kiemelt védelmét" ezt a "KIEMELT" jelzőt törölni kellene és a gyermekek helyett KISKORÚAKAT írni és akkor már jók leszünk, mert a kiskorúak védelme az összes 27 tagországban törvényszerű . Ennyi. Tudom, hogy úgyse olvassák a SZakemberek a Mandineren megjelent véleményeket, pedig nem ártana néha.
Secnir
2023. május 07. 07:41
de miért is érdekel minket az amerikai belpolitika? ugye nem akarunk beleavatkozni más országok választásába?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!