Most már a politikusok megengedhetik maguknak, hogy keményen bírálják az újságírókat.
„Múlthéten egy pár napot Spanyolországban töltöttünk a diákjaimmal. Megnéztük, hogyan működik ott a politikai kommunikáció. Van egy új jobboldali párt, a Vox. Akármit is gondolunk a politikájáról, a kommunikációja hihetetlenül hatékony. 46.000 szavazatot kaptak 2016-ban, 2019-ben pedig már 4 milliót. Az üzeneteik rezonáltak a spanyol társadalom problémáira. Nemet mondtak a masszív bevándorlásra és a genderideológiára egy olyan országban, ahol baloldali kormány van és tömeges migráció, de erős a nemzeti identitás is és még él a katolikus hagyomány.
Nem igazán kaptak teret a médiában. Ha igen, akkor csak azért, hogy fasisztának vagy rasszistának minősíthessék őket. Média nélkül a párt így innovatív online kommunikációs technikákhoz fordult. Vírus módjára terjedő videókat készítettek a TikTok-ra, amelyekben vicces, provokatív stílusban vádolták meg korrupcióval és pazarlással a kormányt, de nem árulták el, hogy a videót a Vox készítette. Ezt csak azután ismerték be, amikor már sokszázezer ember megnézte a videókat.
Diszkrét politikai üzeneteket tettek közé az online térben. Például felmérést posztoltak egy autós fórumon, hogy ki mit gondol a migrációról, majd ezeket az eredményeket kiküldték a szerkesztőségeknek. Ebből már természetesen már hír lett, bár gúnyos hangnemben: a Vox olyan béna, hogy a neten vadászik támogatókra. De ez mégiscsak hír volt.
Újszerű módszereket alkalmaztak arra, hogy a hagyományos médián kívül is elérjék a szavazókat. Ha ez a politikai kommunikáció jövője, az azt jelenti, hogy a klasszikus média egyre kevésbé lesz fontos a politikusok számára. A »régi szép időkben« szükségük volt a médiára, hogy eljuttathassák az üzeneteiket a szavazóikhoz. Ugyanakkor a médiának is szüksége volt a politikusokra, hogy legyen miből szalagcímet faragni, de most már a médiának nagyobb szüksége van a politikusokra, mint fordítva. Ennek következményei lehetnek arra nézve, hogy a politika hogyan viszonyul az újságíráshoz.
Régebben az újságírók keményen bíráltak a politikusokat. Most már a politikusok megengedhetik maguknak, hogy keményen bírálják az újságírókat – miközben a média egyre jobban küzd egzisztenciális problémákkal, mert a fogyasztók már nem hajlandók fizetni az újságírásért.
Változnak az idők.”
***
Nyitókép: Ficsor Márton
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
