Hétköznapi terror

„Jövő nyáron Párizs fogadja a világ legjobb atlétáit, ugyanis ott rendezik meg az olimpiai játékokat. Erre készül a város és feltételezhetően Franciaország színe-java. De ez már nem az a világ, amelyet mi megismerhettünk. Ma már semmi sem olyan egyértelmű, mint valaha volt, minden esemény támadási felület, s egyetlen helyzetben se mondhatjuk azt, hogy ezt mindenki akarja. A párizsi olimpia is ilyen, sőt ideális példa. Az átlagos magyar hagyományosan rajong minden egyes sportolóért, aki piros-fehér-zöldben szerepel, teljesen mindegy, hogy milyen ember. Mert mi ilyenek vagyunk, magyarok, nekünk az a fontos, hogy honfitársaink nagyobbat ugorjanak, gyorsabban ússzanak, mint más nemzetek fiai és lányai. De mindig vannak olyanok, akik teljesen függetlenül a színektől azt látják, hogy ez egy nagy és bűnös üzlet.

Egy információ szerint az olimpia önkénteseit egy szervezet külön okítja ki, miként lehetne megzavarni a játékok megszervezését. Vagy úgy, hogy a jelentkezők végül nem mennek el a helyszínre segíteni, vagy a segítség helyett megakadályozzák a harmonikus működést.

Láthattunk már ilyet, mikor önjelölt megmentők ugrottak rá a múzeum valamely híres festményére és igyekeztek megrongálni, ezzel hangsúlyozva, milyen fontos lenne az olajipar megregulázása és a fosszilis energiahordozók azonnali blokkolása. Mert a sportüzlet gyilkos, az olimpia pedig presztízsberuházásként kiemelten halálos az ő szemükben. Rengeteg gyanús személy, lényegében értelmetlen tevékenység, gonosz és profitorientált szponzorok, no és mindenki erre figyel egy hónapon át, így aztán ideális célpont az aktivisták számára.”

***

Nyitókép: Samuel Boivin / NurPhoto / AFP