Ha a jövőben kevesebb atomerőmű lesz, akkor több szénre lesz szükség

„Kevesen tudják, hogy Németország nem a fukusimai balesetet követően 2011-ben döntött az atomerőművek bezárásáról, hanem 2002-ben.

A kancellárt sem Angela Merkelnek, hanem Gerhard Schrödernek hívták. A szociáldemokraták és a zöldek koalíciója a kétezres évek elején még nem a klímaszempontokat sorolta előre. A nukleáris erőművek bezárásától a Schröder-kormány a bányász szívek megnyerését és az egyre inkább radikalizálódó atomellenes zöldek mérséklését remélte.

Ha a jövőben kevesebb atomerőmű lesz, akkor több szénre lesz szükség, tehát a szénipari dolgozóknak nem kell féltenie az állását - ez volt a logika. Az atomkivezetés ugyan erős ígéretnek tűnt, de a 2022-es céldátum beláthatatlanul messzire volt 2002-től. Schröder, politikai szempontból, elégedett lehetett a döntéssel.

Azért Frau Merkelt »érdemeit« sem szeretném kisebbíteni. Annak ellenére, hogy a politikusnő korábban a »nemzeti vagyon elherdálása«-ként nyilatkozott az erőművek bezárásáról, ő volt az, aki 2011-ben véglegesen megpecsételte a német atom-ipar sorsát. Persze ehhez közre játszott az is, hogy kb. két héttel a japán katasztrófát követően a baden-württembergi tartományi választások során a szociáldemokraták és zöldek koalíciója nyert és először a történelemben a zöldek állíthattak miniszterelnököt a korábbi kereszténydemokrata fellegvárban. Erős pofon Merkelnek és erősödő nyomás a zöldek részéről. »A CDU-n kívül mindenki komolyan veszi a nukleáris fenyegetést« - szólt a vád.

Ezt követően nem kellett sok, hogy a Bundestag elé kerüljön a végleges atomkivezetésről szóló kérdés. Ilyen »szakmai« érvek húzódnak a német atomellenes politika mögött. Ennél már csak az abszurdabb, hogy míg a németek fegyelmezetten meneteltek az energetikai katasztrófa irányába, addig a japánok újraindították számos nukleáris reaktorukat.

Schröder terve végül tökéletesen teljesült. Németország nem tudta az elmúlt években érdemben csökkenteni a lignitfelhasználást, tavaly a villamosenergia közel harmadát szénből állították elő. Így vált Németország zöld ambíciói ellenére Európa legnagyobb klímarombolójává.

A bezárt atomerőművek a jelenleg működő német szénerőművek karbonkibocsátásának 85%-át tudnák kiváltani. Az életben hagyott reaktorok a teljes magyar energiaszektor kibocsátásának nagyából tizenkilencszeresével tudták volna enyhíteni a klímaterhelést. Vagyis ennyivel kevesebbet bocsátana ki Németország, ha a szenes erőműveit zárta volna be az atomerőművei helyett.

De nem így történt, ezért most a németek PERCENKÉNT kb. 510 tonna szén-dioxidot pöfögtetnek a levegőbe. Ennek ágyaztak meg az atomellenes zöldek. Erre majd emlékezzünk akkor is, amikor a hazai atomellenes zöldek nyilatkoznak.”

Nyitókép: Micha Pawlitzki/Getty Images