„Szittya” hadviselést emlegetett.
„Böröndi tábornokot időtlen idők óta ismerem. Az egyik legjobban képzett magyar katonai vezetőnek tartom, ami nem könnyű, mert – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – a Magyar Honvédségben számos magasan képzett, kitűnő katona és katonai vezető található. Ő egy közülük.
BEMUTATKOZÁSA NEM SIKERÜLT A LEGJOBBAN. EZ TÉNY. DE MESSZE NEM ANNYIRA NEM JÓL, MINT AHOGY A SAJTÓ PREZENTÁLJA. VEGYÜK SZÁMRA »BŰNEIT«.
Beszélni merészelt a nukleáris elrettentésről. Nem azt mondta, hogy nekünk kiemelkedő szerepünk lenne benne, hanem azt, hogy ismét foglalkozni kell vele a szakmának, uram bocsá’ tanítani kell a katonáknak. Nagyon helyes. Sokáig elhanyagoltuk a nukleáris összecsapás lehetőségét, bízva abban, hogy az államok nem őrülnek meg és nem nyúlnak a nukleáris indítógombhoz. Ebben ma is bízunk, de azért nem annyira.
AZ OROSZ AGRESSZOROK ANNYI MINDENT ELKÖVETTEK, AMIRE KÉT ÉVVEL EZELŐTT MÉG LETETTÜK VOLNA A NAGYESKÜT, HOGY SOHA NEM KÖVETKEZHET BE, HOGY MA MÁR ISMÉT AZT KELL MONDANUNK: SOSE MONDD, HOGY SOHA.
Erre ráébredt a NATO is, és ismét – nagyon helyesen – komolyan foglalkozik a nukleáris hadviselés – elrettentés – kérdéseivel. Végre! És ugye az köztudott, hogy Magyarország a NATO tagja? Ebből következően, ha a NATO foglalkozik a nukleáris elrettentéssel, nekünk is kell. Persze nem úgy, hogy fejlesztjük nukleáris elrettentő erőnket, hanem úgy, hogy tanulmányozzuk, milyen szerep várhat Magyarországra és a Magyar Honvédségre ebben. Például, ha sor kerülne nukleáris csapásmérő erők magyarországi állomásoztatására. Reméljük és bízunk benne, hogy erre nem kell hogy sor kerüljön, de »jobb félni, mint megijedni«, jobb esetleg feleslegesen készülni, mint kiszolgáltatva állni tények előtt.
»Szittya« hadviselést emlegetett. Remélem, nem járok úgy, mint Arany János egyik költeményének értelmezője, amikor azt mondom, egy – ma olyan népszerű módon, egy hetyke magyar kifejezést használva – olyan harcmodort sejtetett, amelyben nagymozgékonyságú, nagy tűzerővel rendelkező, önálló hadműveletekre képes alakulatok, a legmodernebb fegyverekkel és eszközökkel felszerelve, koordináltan, de önállóan hajtanak végre meglepetésszerű rajtaütéseket az ellenségen, és utána eltűnnek, mint az a bizonyos, butának tartott, de valójában okos állat a ködben.”
Nyitókép: MTI, Illyés Tibor
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Benkő Tibor, Sztáray Péter, Fodor Gábor, Takács Attila és Gyarmati István diskuráltak.
A magyar honvédség képes egy drónt elhárítani, de a roncsdarabok kárt okozhatnak – állítja Gyarmati István.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
