Meg kellene tanulni, hogy az elismerést, ha megérdemli, bárki számára legfőképp még evilági létezése alatt kellene osztogatni. Abból tudna építkezni, erőt meríteni, töltekezni.
Ha viszont a rövidtávú történelmi emlékezés rostáján egyébként inkább csak a negatívumai maradnak fenn az illetőnek, akkor meg kár a gőzért a magasztaló, nekrológnak álcázott politikai cikkek írásakor.
Az utólagos korholás meg olyan, mint a védekezésre képtelen emberbe rúgni. Éppen ezért – akárki is legyen a következő – legyen egyszer és mindenkorra vége a virtuális halálkufárkodásnak! Mindkét oldalon.”