A globális munkaerő-áramlás világszerte nyomás alá helyezheti a bérszínvonalat, s globális méretekben növelheti a kizsákmányolást.
„A globális migráció – amelynek haszonélvezetére most az orbáni gazdaságpolitika is bejelentkezett – rendszerkritikus szempontból három súlyos dilemmát vet fel. A teljesen felszabadított globális munkaerő-áramlás túlterhelheti az egyes társadalmak – amúgy is eltérő – integrációs kapacitásait,
A keletkezési helyüktől megfosztott kultúrák kakofonikus keveredése végső fokon a globális tudatipar pórázán tartott, »egydimenziósított« tömegkultúrával fenyeget, nyomában rasszista indulatokkal és felbomlott társadalmi szövedékekkel.
A globális munkaerő-áramlás a perifériáról a félperifériára és a centrumba, illetve a félperifériáról a centrumba elsősorban a képzett(-ebb) munkaerőt vonzza: a folyamat végén elfogynak azok, akik a háborúk, polgárháborúk, a klímaváltozás következményei miatt bukott államokat és közösségeket újjá tudnák építeni. Végezetül, a globális munkaerő-áramlás világszerte nyomás alá helyezheti a bérszínvonalat, a centrumországokban is fékezheti a bérharcot, s globális méretekben növelheti a kizsákmányolást.
Az első két veszélyforrás – tehát a kulturális dimenzió és a bukott államok problematikája – vonatkozásában a készülő magyar szabályozás kevéssé kockázatos. Nem így a harmadikat, a munkavállalók béralku-pozícióját illetően!”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
A választási ígéretek és a brüsszeli elvárások között kellene egyensúlyt találnia az új vezetésnek.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Az orosz elnök szerint a csapás nem véletlenül történt.
Szerhij Rebrov szívesen visszatérne hazánkba.
