„Nagyon fontos dolgok ezek. Nem csak Ukrajna miatt, hanem azért is, hogyan alakul Európa viszonya Kínával a következő évtized(ek)ben. Hszi, ahogy Putyin is, egy megosztott Európában érdekelt, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az egyes nemzetállamokkal (azzal a különbséggel, hogy ezt nem vérgőzös orosz felsőbbrendűségi komplexusos ideológiai, hanem teljesen pragmatikus alapon kepzeli el).
Macron ezzel szemben elkötelezett európai föderalista, de az EU-t ugyanakkor a francia nemzeti érdekek előmozdítójaként képzeli el. Von de Leyen pedig - ne felejtsük el - elsősorban Macronnak köszönheti a pozícióját, tehát a kettejük viszonya egyértelműen a »jó zsaru - rossz zsaru« felállás. Ezt persze a kínaiak is pontosan tudják, vagyis a kettejük fogadtatása közötti különbség éppen azt hivatott jelezni, hogy Kína az európai nemzetállamok vezetőit tekinti elsősorban partnernek, nem pedig az EU-t.