Ez az egész utcanév-mizéria legutóbb a Horn Gyuláról elnevezett, mindössze 10×100 méteres sétány kapcsán robbant ki.
„Szívós Erikának, a történelemtudományok doktorának tanulmánya a nagymamámat juttatta eszembe.
Azt gondolom, egyes régi közterület-elnevezések (vagy az azokból alkotott szlengszavak) használata a 20. század során könnyen válhatott a generációs identitás, a nemzedéki összetartozás szimbólumává – írja. Én persze nem ezt gondoltam, amikor a Nagyi leküldött a Király, a Hollán, a Falk Miksa vagy a Tátra utcába. Miért nem lehetett megtanulnia végre, hogy ezeket Majakovszkij, Fürst Sándor, Néphadsereg meg Sallai Imre utcának hívják? Utólag persze hálás vagyok neki, hisz a rendszerváltás után már rengeteg régi utcanevet ismertem.
Ez az egész utcanév-mizéria legutóbb a Horn Gyuláról elnevezett, mindössze 10×100 méteres sétány kapcsán robbant ki. Talán ismertek az előzmények: a Fővárosi Önkormányzat a XIII. Kerületi Önkormányzat javaslatát elfogadva Horn Gyuláról nevezte el az Angyalföldön újonnan kialakított sétányt. Ez nagyon nem tetszett a Mi Hazánk nevű pártnak, no meg Nagy Imre lakiteleki ügyvédnek és társának, ezért – de főként azért, hogy utóbbiak véleményt provokáljanak ki az Akadémiától – létrehoztak egy kamu alapítványt »Horn Gyula emlékére«. A civil szervezeteknek ugyanis kötelező a névhasználat ügyében az Akadémiához fordulniuk. Meg is kapták az elutasító választ.”
***
Nyitókép: Facebook
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Míg a Turul nemzetünk egyik ősi, szakrális jelképe, addig a Horn szobor vagy a Tanácsköztársaság emlékmű magyar nemzetünk ellenségeit szimbolizálja.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
