Ezért nem jár szobor meg utcanév.
„Elsőként az MSZP-trió, Kunhalmi Ágnes, Komjáthi Imre és Horváth Csaba adott ki kommünikét: »Lehet vitatni Horn életútját, patikamérlegen méricskélni tetteit, de vitathatatlan tény, hogy élen járt a vasfüggöny és a berlini fal lebontásában.« Ezek után az MSZP-s képviselő Molnár Zsolt már óvatosabban fogalmazott parlamenti felszólalásában, és nem ment el a berlini falig, sőt beismerte, hogy Horn 1956-os tevékenységét illetően lehetnek kétségeink, de ezzel együtt leszögezte: »Olyan államférfi volt, aki talán legtöbbet tette Helmut Kohl kancellár után a német egyesítésért, az új európai egység létrehozásáért.«
Azért szánalmas a vergődő baloldal eme legújabb erőlködése, hogy irodáik omladozó falaira aggassák Horn Gyula arcképét, hátha szolgál némi felhajtóerővel, hiszen az MSZP madara már olyan mélyrepülésben van, hogy kitömött begye a sarat súrolja, mert a föntebbi állítás egyszerűen nem igaz. Hornt és a vasfüggöny lebontását, a német egyesítést, sőt az új európai egységet összekötni nem apró történelmi tévedés, hanem szándékos és ordas hazugság. Egy közismert mondás szerint addig a bűnöst nem lehet tisztára mosni, amíg egyetlen szemtanú is él.
– A vasfüggönyt a határőrök vágták szét, nem Horn Gyula – mondja erőltetett udvariassággal dr. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, aki az 1980-as években hosszú ideig dolgozott együtt Hornnal a pártközpont külügyi osztályán.
– De ha drótvágó ollóval a kezében ő tette volna, ez akkor sem több egy epizódnál. Ezért nem jár szobor meg utcanév. Ami pedig azt illeti, hogy Hornt és a berlini falat, aztán az európai egységet meg Kohl kancellár személyét össze akarjuk hozni, az annyira abszurd, mint mondjuk egy óra alatt kettőt aludni. Próbálkozni persze lehet. De másért sem állítanék szobrot neki, hiszen 1994 és 1998 között a Horn-kormány adta el a magyar bankokat, a kiskereskedelmet, az energiaellátást a Nyugatnak. A Fidesz már visszaszerezte a bankokat meg az energiaellátást, de például az élelmiszer-kereskedelem még mindig a multik kezében van.”
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
