„Gyereket soha nem akartam, de a kutyámért a végletekig hajlandó vagyok elmenni”

„A világ iparilag legfejlettebb részén a nők számára a világtörténelemben soha nem volt ennyire magától értetődő, hogy eldönthetik, szülnek-e gyereket vagy sem. A gyermektelen nők többségére ezzel együtt egyelőre mégis inkább az a jellemző, hogy a körülményeik, például a megfelelőnek ítélt partner hiánya vagy a fizikai egészségük vezet oda, hogy nem nevelnek gyereket. Sokaknak a gyermekkori traumái vagy a lelki egészségük járul hozzá, hogy tudatosan elkerülik a gyerekvállalást. A gyermektelen nőknek csak a kisebbik része dönt a gyerektelenség mellett úgy, hogy egyébként a számára kielégítő párkapcsolatban, fizikai és lelki ereje teljében, boldog gyermekkorral a háta mögött éli a mindennapjait, csak épp nem kívánja vállalni a gyermekneveléssel járó megpróbáltatásokat. Akárhogyan is, a gyerektelen nők minden csoportjában egyre több kutyatartóval lehet találkozni. A Nők gyermek nélkül zárt Facebook-csoport tagjai, valamint családszociológiával, kutyákkal foglalkozó szakemberek segítségével annak próbáltunk utánajárni, hogy miért vállalják a kutyatartással együtt járó gondokat a gyerekvállalástól elzárkózó nők, és mennyire jellemző, hogy gyerekpótléknak tekintik a kedvenceiket.

Ha szerettek volna saját gyereket, de bármilyen okból nem jött össze, miért nem gyereket, miért inkább kutyát fogadnak örökbe a gyerektelen nők? Miért vállalnak kutyát azok, akik a saját szabadságuk elvesztésétől való félelmük vagy a gyerekneveléssel járó lelki, egzisztenciális és anyagi áldozatok miatt nem vállalnak gyereket? Miben látják a különbséget, és mennyire tartják hasonlónak a kutyatartást és a gyereknevelést? Viszik-e a kutyáikat éttermekbe, kávézókba, esetleg a munkahelyeikre? Mit gondolnak azokról a hotelekről, ahová gyereket nem, kutyát viszont gond nélkül beengednek?

Ha egy gyerek túl nagy felelősség, a kutya is jó

A tudatosan gyermektelen nők többsége pontosan meg tudja magyarázni, miért nem akar gyereket vállalni. A cikkünk elején idézett Márti például azért, mert »van négy húgom, tudom milyen a gyereknevelés – gyerekként nehezebb. Mostam a kis kezemmel a hipós forró vízben a pelenkát, mert segíteni kellett. Fáradtan jártam iskolába, mert nem tudtam aludni a bőgéstől. Kösz, inkább kihagyom.« Kérdéseinket a Facebookon közösséggé szerveződő gyermektelen nőknek tettük fel, tucatnyit közülük telefonon is felkerestünk, ők az alábbi érvek valamelyikét hozták fel a gyerekvállalással szemben:

»Az én szabadságvágyam mellett nem fér bele az életbe egy gyerek.«

»Nem tudnék koncentrálni a karrieremre.«

»Nem tudnám vállalni a gyerekneveléssel együtt járó érzelmi felelősséget.«”

Nyitókép: MTI/EPA/National Geographic Channel