Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra.
„Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra. Megígérték például, hogy addigra Európa legjobb helyévé válunk, nagyrészt összejön az energiafüggetlenség, Veszprém bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé, a válogatottunk pedig ragyogóan jó lesz. Összegyűjtöttük a leglátványosabb ígéreteket, és megnéztük, milyen lenne az ország 2030-ban, ha valahogy ezek valóra válnának.
2030-ra Magyarország eléri az EU fejlettségének 90 százalékát – ígérte meg Nagy Márton a múlt heti gazdasági évnyitón. Saját magához képest szerényebb is lett, hiszen tavaly még azt mondta, hogy 2030-ra az EU-átlag 100 százalékát is elérhetjük. De még így is a főnöke ígérete fölé lőtt, Orbán Viktor ugyanis 2020-ban még csak azt mondta egy nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy 2030-ra az EU-átlag 85 százalékát fogjuk elérni.
Ha hihetünk a politikusainknak, 2030-ra itt egyébként is olyan jó élet lesz, hogy Magyarország csodájára fog járni az egész világ, az újságoknak nem lesz miről szólniuk, hiszen minden szinte tökéletes lesz, és minden külföldi a siker receptjéért könyörög majd. Persze az, hogy »Már csak egy kicsit kell kibírni«, elég régóta nemzeti szlogenünk lehetne, akár a címerre is ráírhatnák díszbetűkkel, valahol amellé, hogy »Mindig más a hibás«, és hogy »Tanuljanak meg ők magyarul«. De 2030-ról még a megszokott alaptalan ígérgetésekhez képest is egészen extrém, nagyon nagyra törő mondatok hangoznak el időről időre, általában vagy bármifajta alap nélkül, vagy - mint a gazdasági növekedésnél - úgy, hogy megnézték egy-egy jó év adatait és azzal számoltak, mi lenne, ha ilyen számokat tudnánk tartani évtizedes távon. Ezekből gyűjtögettünk most, aztán hogy ki mennyire hisz az ígéreteknek, azt már mindenki döntse el maga, de túl sok pénzt azért nem érdemes feltenni a 2030-as álmokra.
Már csak azért is különleges év lesz az, ha valóra válnak az ígéretek, mert Orbán Viktor a 2022-es választások után azt mondta, addig tervez, 2030-ra nevelné ki a Fidesz következő generációját, akik 2060-ig is el tudják kormányozni az országot. Orbán 2030-ban 67 éves lesz, és ki tudja, talán még az akkori szabályok szerint is túl lesz a nyugdíjkorhatáron – bezzeg szegény Mészáros Lőrinc egészen 2061-ig, 95 éves koráig felügyelheti a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot.
Ha Orbán akkor tényleg visszavonul, és bejön az ígérete, akkor büszkén adhatja át az országot az utódjának: hiszen még 2018-ban megmondta, az a célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Eredetileg az volt a cél (még 2017-ben), hogy 2030-ra lehagyjuk Ausztriát, egy évvel később Matolcsy György ezt 2050-re tolta ki. Mi amúgy ezt már kiszámoltuk: ha a két ország GDP-je még évtizedeken át pont ugyanúgy nőne, mint 2010 óta, akkor 2091 lehetne a céldátum. De félre a kishitűséggel!”
Nyitókép: MTI/Komka Péter
A Hírkereső nevű híraggregátor milliárdos tulajdonosa büszkén beszélt arról, hogyan hekkelte meg a komplett nyilvánosságot a kormányváltás érdekében, és senkinek a szeme sem rebben. Egyértelmű, hogy miért. Veczán Zoltán írása.
Az antiszemita uszítás csak a jéghegy csúcsa, ugyanis terrorszervezetben való részvétellel is megvádolták.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
A makrogazdasági mutatókon túli aspektusokat is számba véve nem csak az életszínvonal, a jóllét is növekedett idehaza. Bőven van még teendő, de az új kormány stabil alapokról indulhat a kampányígéretek beváltására.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Alkotmánymódosítás is jöhet egy fontos gazdasági kérdésben.
Brüsszelnek nem tetszik, hogy az ukránok minden áron fel akarják gyorsítani a folyamatot.
