Strasbourgi kihívások előtt a hazai nemzetiségi választási szabályok

„Magyarország a rendszerváltozás óta kiemelt figyelmet fordít a hazánkban élő nemzetiségek jogainak lehető legszélesebb körű biztosítására. Az ezzel összefüggésben megalkotott szabályok és intézményrendszer nem csupán az anyanyelv és kultúra megőrzését segíti, hanem elősegíti a nemzetiségek politikai életben való részvételét is. A példaértékű magyar nemzeti kisebbségi garanciarendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, melynek különös jelentőséget ad, hogy a történelem viharai miatt az európai országhatárok nem egyeznek meg a nemzetiségi közösségek határaival.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága novemberi döntésével azonban alaposan felforgathatja a nemzetiségek parlamenti képviseletének szabályait. A testület megállapításai szerint a magyar szabályozás korlátozza a nemzeti kisebbségek választóinak lehetőségét arra, hogy csoportként érdemben részt vegyenek az országos politikában, továbbá

Az EJEB döntéséből fakadóan a magyar jogalkotó az eddigi rendszer olyan átalakítására kényszerülhet, mely súlyos kérdéseket vethet fel a választójog egyenlősége kapcsán, de akár a nemzetiségi képviselet jelenlegi modelljének teljes eltűnését is eredményezheti. Bár az EJEB döntését a nemzetiségi képviselet hatékonyabbá tétele motiválta, a testület által túlhajtott diszkriminációs érvek miatt így a döntés végrehajtása komoly jogalkotói kihívást jelent és kellő bölcsességet kíván annak érdekében, hogy az végül ne kontraproduktív eredményre vezessen.”

Fotónk illusztráció: Emmanuel Macron francia államfő (lent, balra) Guido Raimondi, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elnökének beszédét hallgatja a testület ülésén Strasbourgban 2017. október 31-én. (MTI/EPA/AP pool/Jean-Francois Badias)