Bahmut mint szimbólum

„Hosszú hónapok súlyos harcai után az orosz erők közel járnak hozzá, hogy bekerítsék Bahmutot. Azt már korábbi cikkemben körbejártam, mivel járhat, ha a város orosz kézre kerül. Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, miért döntött úgy Ukrajna, hogy a nagyon magas veszteségeket is felvállalva tényleg a végsőkig védi Bahmut romjait.

Bahmut, az erőd

Bahmutot az ukrán hadsereg 2014 nyarán szerezte vissza az oroszbarát szeparatistáktól, akik a 2014 tavaszi ukrán belpolitikai káoszt és a hatalomváltás nehézségeit kihasználva elfoglalták azt. Miután a 2014. őszi ilovajszki vereség után nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna nem képes felszámolni a Moszkva által szított és támogatott kelet-ukrajnai szeparatizmust, a kijevi vezetés folyamatosan készült arra, hogy Oroszország előbb-utóbb újra támadást indíthat a Donbasz még ukrán kézen lévő részei ellen.

Attól kezdve, hogy Bahmut visszakerült ukrán ellenőrzés alá, a katonai vezetés lényegében azonnal belekezdett a város megerődítésébe, ugyanis arra számítottak, hogy az oroszok a közeljövőben újra támadást indíthatnak. Ennek megfelelően az ukrán katonai és polgári közigazgatás jelentős erőforrásokat fordított arra, hogy a városban és környékén megerősített védelmi állások egész sorát hozza létre. Több tucat kilométernyi lövészárok épült, megerősített fedezékekkel, előre elkészített tüzelőállásokkal, számos olyan föld alatti létesítménnyel, amelyek nemcsak katonákat, harcjárműveket is be tudtak fogadni. Az erődítési munkák során aktívan támaszkodtak a város alatti bányajáratokra, amelyekben jelentős, több hónapra elegendő készleteket halmoztak fel. Részben ezek magyarázzák, hogy a város szorongatott helyzete ellenére a védők továbbra sem fogytak ki a lőszerből.”

Nyitókép: ©Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP