Ha Bahmut elesik

2023. március 07. 19:06

Bahmutot ebben a háborúban az tette jelentőssé, hogy fokozatosan egyre nagyobb erők harcoltak érte.

2023. március 07. 19:06
null
Rácz András
444.hu

Bahmutnak a háború előtt körülbelül 70 ezer lakosa volt. A település egy volt a Donbasz nem túl jelentős iparvárosai közül. Bahmutban elsősorban a bányászat, illetve a fémfeldolgozó ipar volt jelen, illetve az ehhez szükséges logisztikai szektor és a lakosságot ellátó szolgáltatások. A várost a szovjet korszakban átnevezték Artyomovszknak (innen kapta a nevét a budapesti A38-nak otthont adó eredetileg ukrán kőszállító uszály), és csak 2016-ban kapta vissza a régi nevét, az ukrán kormány által végzett „kommunistamentesítési” hullám keretében, melynek során a szovjet eredetű földrajzi nevek jelentős részét lecserélték.

Bahmut sosem volt igazán jelentős város. Nem tette azzá sem a mérete, sem az elhelyezkedése, sem valami fontos ipari vagy más létesítmény. Ukrán léptékkel inkább kisvárosnak számít, nem kulcsfontosságú kikötő, mint Mariupol volt, nincs mellette atomerőmű, mint Enerhodarnál, és nincs különösebb vallási vagy kulturális jelentősége sem, tehát nem olyan, mint például a Donbasz északi részén elhelyezkedő Szvjatohirszk a maga 17. századi kolostorkomplexumával.

Ugyanakkor Bahmut fontos közúti és vasúti csomópont – és ez pecsételte meg a sorsát. A várost az ukránok 2014 óta kiválóan megerődítették, ugyanis az elhelyezkedése kulcsfontosságúvá tette az akkor még a Donbasz keletebbi, meg nem szállt részein harcoló ukrán erők ellátásában, fontos volt tehát, hogy sokáig tartani lehessen. Ugyanakkor Bahmut csak egy volt a Donbasz közlekedési csomópontjai közül: hasonló fontosságú Pokrovszke, Kosztyantinyivka, Limany és még néhány más, szintén nem túl nagy település.

Paradox módon ráadásul most, hogy a Bahmuttól keletre eső területek orosz kézre kerültek, a város közlekedési csomópont jellegéből adódó fontossága is sokat csökkent. Két okból. Egyrészt az ukrán erők nyugatabbra védekeznek, ezért a bahmuti csomópontra nincs már szükségük. Másrészt a támadók jó ideig nem tudják majd használni, hiszen a városért folytatott harcok a közúti és a vasúti infrastruktúrát teljes egészében lerombolták, a település holdbéli tájjá változott.

Bahmutot ebben a háborúban az tette jelentőssé, hogy nagy és fokozatosan egyre nagyobb erők harcoltak érte. Ilyen értelemben kicsit az első világháború Verdunjére emlékeztet: eredetileg az a város is csak egy volt a francia határerődök közül, de a háború dinamikája úgy hozta, hogy ott alakult ki a szó szerint milliók életét követelő „vérszivattyú”, pusztán azért, mert a támadók és a védők egyre nagyobb erőket csoportosítottak oda.

Ilyen értelemben Bahmutnak is inkább indirekt jelentősége van. Ez addig tart, amíg harcok zajlanak a városért. Amint a település elesik, a romjait megszerző erők várhatóan semmilyen különösebb előnyre nem tesznek szert, leszámítva, hogy már nem lesz az útjukban a település. Egyébként a Donbaszért folytatott orosz offenzíva szempontjából fontosabb volt a Bahmuttól eszakra fekvő Kraszna Hora elfoglalása két héttel ezelőtt, ugyanis innen megy az M-03-as főút Szlovjanszk és Kramatorszk, az ukrán Donbasz központja felé.”

Nyitókép:ANDRE LUIS ALVES / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP

***

***

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 81 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bitrex®
2023. március 07. 21:56
Nagy Péter alatt Bachmutot kőerőddé bővítették. A 18. századtól a város környékén sót bányásztak, és intenzív sókereskedelem folyt. A 19. században a város a Jekatyerinoszlav kormányzósághoz tartozó Uyezd Bahmut közigazgatási központja volt. Az orosz forradalom után Bahmut a Donyec-Krivoj Rog Tanácsköztársaság része lett, amelyet később Lenin kezdeményezésére az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatoltak, hogy az utóbbiban növeljék a munkásosztály arányát. 1924-ben az orosz forradalmár Artjom tiszteletére a várost Artjomowsk-ra (Ukr. Artemivsk) nevezték át. A második világháború idején a Wehrmacht tagjai a kiterjedt földalatti járatokban és barlangokban agyonlőtték a lakosságot. 1942. január 9. és 12. között az Einsatzgruppe C tagjai a 17. hadsereg logisztikai segítségével a városból mintegy 3000 zsidót szállítottak be az egykori gipszbánya alagútjába, és 50-70 méterrel a föld alatt élve befalazták őket.. Az akció leplezésére az alagút falait lerobbantották. 1943 szeptemberében, miután a várost a Vörös Hadsereg a Donbass-hadművelet részeként felszabadította, a holttesteket felfedezték és előkerültek. Mivel a holttestek az alagútban uralkodó szokatlan éghajlati viszonyok miatt (állandó hőmérséklet +12-14 fok és 88-90%-os páratartalom) nem bomlottak le, hanem mumifikálódtak, közülük sokat azonosítani tudtak.
Megtalálta
2023. március 07. 21:52
Bahmut fontos közlekedési csomópont Donyeckben, a környező magaslatok a tüzérség számára fontosak, Rácz meg egy ukránfaszszopó kretén. Nyilatkozgasson csak a baráti sajtónak, a képességeik alapján remekül összeillenek. Veregessék csak magukat hátba naponta, hogy az oroszok milyen kurva bénák, az ukránok meg milyen kibaszottul jól csinálják, amit csinálnak. Aztán persze majd mélyeket fognak kussolni arról, mekkora faszságokat hordtak össze az elmúlt év során, amikor az orosz hadsereg összeroppantja az ukránokat, de akkor majd biztos kitalálnak valamit, vagy hirtelen elkezdenek mással foglalkozni. Ehhez értenek, a sok agyatlan liberálist elkápráztatni.
Bitrex®
2023. március 07. 21:34
A települést 1571-ben alapították mint határvédelmi erődítményt Bahmutovi-őrhely néven. Az erőd a polgári lakosság megjelenésével fokozatosan megerősített településsé vált I. Péter cár 1701-ben adott parancsot a bahmuti vár építésére, amely 1703-ra el is készült. 1705-ben Bulavin kozák atamán elfoglalta Bahmut sóbányáját és ezzel vette kezdetét a doni kozákok felkelése. A felkelést kiváltó fő ok az volt, hogy I. Péter megtiltotta a kozákok számára a szakáll viseletét és előírta számukra az orosz ruházatot. 1876-ban a Bahmuti-katlanban jelentős kősó lelőhelyet tártak fel, ami után gyors fejlődésnek indult a sókitermelés. Az 1870-es években, miután megnyílt a Harkov–Bahmut vasútvonal, a bahmuti sóbányák az Orosz Birodalom sótermelésének 12%-át adták. 1913-ban Bahmutnak 28 000 lakosa, 2 kórháza, 4 középiskolája, 2 szakiskolája, közkönyvtára és 36 különböző üzeme volt. 1924-ben keresztelték ét a várost Fjodor Szergejev ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve (Artyom) után Artemivszkre (oroszul: Artyomovszk). 1951-ben a felhagyott sóbányákat felhasználva megalapították az Artemivszki pezsgőgyárat, Európa legnagyobb pezsgőgyárát.
Error404PageNotFound
2023. március 07. 21:33
Mindeközben maga Szent Zselé azt nyilatkozta a Szíenennek, hogy azért fontos Bahmut, mert ha elesik, akkor szabad az út az ország közepéig. És ezért tartják, amíg csak lehet. András, te megint tátott szájjal rohangászol abban a bizonyos erdőben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!