Bahmutot ebben a háborúban az tette jelentőssé, hogy fokozatosan egyre nagyobb erők harcoltak érte.
„Bahmutnak a háború előtt körülbelül 70 ezer lakosa volt. A település egy volt a Donbasz nem túl jelentős iparvárosai közül. Bahmutban elsősorban a bányászat, illetve a fémfeldolgozó ipar volt jelen, illetve az ehhez szükséges logisztikai szektor és a lakosságot ellátó szolgáltatások. A várost a szovjet korszakban átnevezték Artyomovszknak (innen kapta a nevét a budapesti A38-nak otthont adó eredetileg ukrán kőszállító uszály), és csak 2016-ban kapta vissza a régi nevét, az ukrán kormány által végzett „kommunistamentesítési” hullám keretében, melynek során a szovjet eredetű földrajzi nevek jelentős részét lecserélték.
Bahmut sosem volt igazán jelentős város. Nem tette azzá sem a mérete, sem az elhelyezkedése, sem valami fontos ipari vagy más létesítmény. Ukrán léptékkel inkább kisvárosnak számít, nem kulcsfontosságú kikötő, mint Mariupol volt, nincs mellette atomerőmű, mint Enerhodarnál, és nincs különösebb vallási vagy kulturális jelentősége sem, tehát nem olyan, mint például a Donbasz északi részén elhelyezkedő Szvjatohirszk a maga 17. századi kolostorkomplexumával.
Ugyanakkor Bahmut fontos közúti és vasúti csomópont – és ez pecsételte meg a sorsát. A várost az ukránok 2014 óta kiválóan megerődítették, ugyanis az elhelyezkedése kulcsfontosságúvá tette az akkor még a Donbasz keletebbi, meg nem szállt részein harcoló ukrán erők ellátásában, fontos volt tehát, hogy sokáig tartani lehessen. Ugyanakkor Bahmut csak egy volt a Donbasz közlekedési csomópontjai közül: hasonló fontosságú Pokrovszke, Kosztyantinyivka, Limany és még néhány más, szintén nem túl nagy település.
Paradox módon ráadásul most, hogy a Bahmuttól keletre eső területek orosz kézre kerültek, a város közlekedési csomópont jellegéből adódó fontossága is sokat csökkent. Két okból. Egyrészt az ukrán erők nyugatabbra védekeznek, ezért a bahmuti csomópontra nincs már szükségük. Másrészt a támadók jó ideig nem tudják majd használni, hiszen a városért folytatott harcok a közúti és a vasúti infrastruktúrát teljes egészében lerombolták, a település holdbéli tájjá változott.
Bahmutot ebben a háborúban az tette jelentőssé, hogy nagy és fokozatosan egyre nagyobb erők harcoltak érte. Ilyen értelemben kicsit az első világháború Verdunjére emlékeztet: eredetileg az a város is csak egy volt a francia határerődök közül, de a háború dinamikája úgy hozta, hogy ott alakult ki a szó szerint milliók életét követelő „vérszivattyú”, pusztán azért, mert a támadók és a védők egyre nagyobb erőket csoportosítottak oda.
Ilyen értelemben Bahmutnak is inkább indirekt jelentősége van. Ez addig tart, amíg harcok zajlanak a városért. Amint a település elesik, a romjait megszerző erők várhatóan semmilyen különösebb előnyre nem tesznek szert, leszámítva, hogy már nem lesz az útjukban a település. Egyébként a Donbaszért folytatott orosz offenzíva szempontjából fontosabb volt a Bahmuttól eszakra fekvő Kraszna Hora elfoglalása két héttel ezelőtt, ugyanis innen megy az M-03-as főút Szlovjanszk és Kramatorszk, az ukrán Donbasz központja felé.”
Nyitókép:ANDRE LUIS ALVES / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
***
***
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Ötezren leszünk, és még ötvenezren, ha jöttök. Jobb ha nem szórakoztok velünk! – üzente a megválasztott elnöknek a szélsőséges demokrata polgármester.
