Paradox módon ráadásul most, hogy a Bahmuttól keletre eső területek orosz kézre kerültek, a város közlekedési csomópont jellegéből adódó fontossága is sokat csökkent. Két okból. Egyrészt az ukrán erők nyugatabbra védekeznek, ezért a bahmuti csomópontra nincs már szükségük. Másrészt a támadók jó ideig nem tudják majd használni, hiszen a városért folytatott harcok a közúti és a vasúti infrastruktúrát teljes egészében lerombolták, a település holdbéli tájjá változott.
Bahmutot ebben a háborúban az tette jelentőssé, hogy nagy és fokozatosan egyre nagyobb erők harcoltak érte. Ilyen értelemben kicsit az első világháború Verdunjére emlékeztet: eredetileg az a város is csak egy volt a francia határerődök közül, de a háború dinamikája úgy hozta, hogy ott alakult ki a szó szerint milliók életét követelő „vérszivattyú”, pusztán azért, mert a támadók és a védők egyre nagyobb erőket csoportosítottak oda.
Ilyen értelemben Bahmutnak is inkább indirekt jelentősége van. Ez addig tart, amíg harcok zajlanak a városért. Amint a település elesik, a romjait megszerző erők várhatóan semmilyen különösebb előnyre nem tesznek szert, leszámítva, hogy már nem lesz az útjukban a település. Egyébként a Donbaszért folytatott orosz offenzíva szempontjából fontosabb volt a Bahmuttól eszakra fekvő Kraszna Hora elfoglalása két héttel ezelőtt, ugyanis innen megy az M-03-as főút Szlovjanszk és Kramatorszk, az ukrán Donbasz központja felé.”