Magyarország még mindig nem a legrosszabb hely a sajtószabadság szempontjából.
„»Van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?«, jegyezte fel naplójába a kérdést Petőfi egy eseménydús nap végén, 1848. március 15-én. Ilyen együgyű valóban nincs talán, de olyan gyakran akad, személy is, rendszer is, amelynek számára a szabadság nem érték, legfeljebb jelszónak kell, amit sokszor kimondva sokak elől eltakarható, hogy éppen ez az, ami hiányzik.
Magyarország még mindig nem a legrosszabb hely a sajtószabadság szempontjából, hiszen itt nem börtönöznek be politikai okokból újságírókat, mint Törökországban, nem is ölik meg őket politikai okból, mint Oroszországban, vagy éppen Máltán és Szlovákiában azért, mert a maffia és a kormány összefonódásainak nyomába eredtek.
De azért azzal nálunk is számolhat, aki sajtómunkára adta a fejét, hogy propaganda-céltáblává válik, megfigyelik, befektetőnek becézett komisszárok elfoglalják a szerkesztőségét, választásra kényszerítik a megélhetés és a szakmai elvárások betartása között. Még nehezebb kiigazodni az elvárások és nyomásgyakorlások között a deep fake és a trollhadseregek korszakában, habár álhírek és propaganda mindig is léteztek, csak a technológiai tudás nőtt meg ugrásszerűen ezen a téren is.
Aki a nyilvánosságban él, sőt az a munkája, hogy azt alakítsa, persze, mindig számolhatott azzal, hogy a laptulajdonos üzleti érdekei, a reklámozók és szponzorok elvárásai befolyásgyakorló ágensekként kúsznak be a szerkesztési elveket meghatározó tényezők közé. A legéhesebb mindig a politika, a legfalánkabb pedig az államhatalom, ha a sajtó befolyásolásáról van szó.”
Nyitókép: Lakner Zoltán Facebook-oldala
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
Ebben az ügyben is három külföldi titkosszolgálattal tartják a kapcsolatot, vagy most azért kevesebbel?
