A kijelentés után mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy a NATO-nak van olyan vészforgatókönyve, amely az esetleges ukrán összeomlásra is képes katonai választ adni.
„A háború eseményeit figyelemmel kísérő olvasóink talán még emlékeznek Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tett kijelentésére, miszerint a NATO-nak azért kell segítenie Ukrajnát, mert
Putyin győzelme sokkal rosszabb, mint a háború eszkalációja.
»Oroszország háborús győzelmének kockázata nem hasonlítható össze azzal az eszkalációval, amit Ukrajnának a szövetségesei által nyújtott katonai támogatása jelent, ezért kell segíteni az ukránokat a győzelemhez, mert itt a globális biztonságról van szó. Néhányan aggódnak amiatt, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk eszkalációt válthat ki. Hadd mondjam el világosan, nincsenek kockázatmentes lehetőségek. A legnagyobb kockázat azonban Putyin győzelme« – hangsúlyozta akkor a főtitkár.
A kijelentés után mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy a NATO-nak van olyan vészforgatókönyve, amely az esetleges ukrán összeomlásra is képes katonai választ adni.
Nem sokkal ezután Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök kijelentette: Ukrajna azt reméli, hogy a korábbi szabályozást megkerülve lehetővé teszik a számára, hogy a legkorábban idén nyáron meghívást kapjon a NATO-ba. „Arra számítunk, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcson meghívást kap, és megkezdődik csatlakozási folyamat a szövetséghez” – mondta Sztefancsuk.”
Néhány nappal ezelőtt Lengyelország párizsi nagykövete a francia LCI tévécsatornának adott interjúban kijelentette, hogy Ukrajna vagy megvédi a függetlenségét, vagy be kell lépniünk a konfliktusba. Az Ukrajinszka Pravda által idézett cikk szerint Jan Emeryk Rościszewski azt mondta: „Nem a NATO, Lengyelország vagy Szlovákia fokozza a nyomást, hanem az Ukrajnát megszálló Oroszország foglalja el Ukrajna területeit. Oroszország gyilkolja az ukrán népet. És Oroszország rabol el ukrán gyerekeket. Az orosz agresszor alapvető értékeinket, civilizációnk és kultúránk alapjait fenyegeti, így egy ukrán vereség esetén nem lesz más választásuk, mint belépni a háborúba.”
A nagykövet nyilatkozatán később finomított a nagykövetség, rámutatva, hogy a beszélgetésből kiderül, nem történt bejelentés Lengyelország közvetlen beavatkozásáról. A diplomata csupán figyelmeztetett egy ukrán vereség lehetséges következményére, egy lehetséges orosz támadásra vagy több közép-európai ország – a balti államok és Lengyelország – bevonódására.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
A szlovák miniszterelnök szerint inkább a nyugat-balkáni államokat kellene integrálni.
Az új kormánynak úgy tűnik, nem lesz fontos az üldözött keresztények megsegítése.
Az iráni háború miatt az európai országok felgyorsítanák a tiszta energiára való átállást, azonban a német kormány ilyen törekvései jelentős akadályba ütközhetnek.
