Hét csapás a globális autóipar legvidámabb barakkjára - II. rész

2023. február 21. 14:29

Szijjártó Péter davosi víziója hét ponton zárja fejlődési csapdába Magyarországot, s veszélyezteti az ország szuverenitását.

2023. február 21. 14:29
null
Schiffer András
Schiffer András
Index

„(Az elektromos járművek vitatható karbonsemlegességéről, az akkumulátorgyártás negatív környezeti hatásairól, a hazai akkumulátorgyártás eddigi tapasztalatairól és a magyar kormányzat autógyártási víziójáról szóló első rész itt olvasható.)

Szijjártó Péter davosi víziója hét ponton zárja fejlődési csapdába Magyarországot, s veszélyezteti az ország szuverenitását.

Először. A 2020. tavaszi Great Lockdown, majd pedig a globális inflációs nyomás drámaian tárta elénk Magyarország szélsőséges kiszolgáltatottságát a nagy globális ellátóláncok felé. A magyar export döntő hányada importterméket tartalmaz. Alapvető nemzeti érdekünk lenne, hogy oldjuk ezt a szélsőséges kiszolgáltatottságot. A kormány által kinézett konnektorszerep azonban ezzel szöges ellentétben tovább növeli kitettségünket. Ha ugyanis bejön a kabinet számítása, a magyar nemzetgazdaság húzóágazata tőlünk távoli nyersanyag-beszállítók kapacitásaitól és áraitól, geopolitikai konfliktusoktól, szállítási útvonalak változékonyságától fog függeni.

Tehát az Orbán-kormány valójában ugyanazt a kifulladt paradigmát erőlteti, mint valamennyi elődje a rendszerváltás óta, s amelynek eredményeképpen a magyar gazdaság teljesítménye szinte teljes egészében külső, Magyarországon kívüli tényezők függvénye. Félreértés ne essék, Magyarország továbbra sem fejleszt akkumulátort, nem hazai kutatáson alapul a debreceni beruházás sem, pusztán arról van szó, hogy kelet-ázsiai országok idetelepítik az akkumulátorgyártásukat, miközben a globális értékláncokban mindig a gyártási folyamatoknak van a legkisebb hozzáadott értéke, a haszon általában a kutatás-fejlesztésben és az értékesítésben összpontosul.

Csath Magdolna tanulmányában a nemzetközi szakirodalomból idézi, hogy azok az egyébként demokratizálódott országok, amelyekben az értékláncok összeszerelő egységei vannak csak jelen, könnyen csapdahelyzetbe kerülhetnek, ha nem lépnek feljebb az értékláncon a nagyobb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek felé, az összeszerelő műveletek ugyanis a fejlődés »természetes korlátai«. Csath fontos figyelmeztetésre bukkant rá a kortárs elemzésekben: »A piaci liberalizációval, a külföldi tőkebefektetésekkel el lehet érni egy közepes jövedelmi szintet, de a magasabb szintre lépéshez a humán tőke folyamatos fejlesztését biztosító rendszer kiépítésére van szükség. A tudást nem elég importálni, helyi tudásteremtésre van szükség. A csapdahelyzet […] akkor következik be, amikor a kezdeti előnyök – legyenek azok ásványkincsek vagy egyéb természeti erőforrások, illetve a befektetőknek kedvező olcsó munkaerő – kimerülnek, és közben nem sikerül új, nagy hozzáadott értéket létrehozó, tudáson alapuló gazdasági szerkezetet, illetve olyan intézményrendszert kialakítani, amely ösztönzi a helyi tudásteremtést.”

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Onurisz
2023. február 22. 15:47
A fejlesztés-orientált gazdaságpolitikát és a vízmegtartás növelését nem Schiffer András találta ki. Az első régóta a kormány céljai között van, a másodikat pedig az elmúlt évek aszályai hozták fókuszba. Az, hogy milyen mértékben bővül a magyar gazdaságban a K+F, nem egyértelműen kimutatható dolog. A kormányzat által hangoztatott statisztikák szerint bővül. Az egyetemek átalakításának is ez a célja. A koreai modell nem másolható Magyarországon, mert a privatizáció megfosztotta az államot és a potenciális hazai tulajdonosokat a holdingokba szervezhető tőkétől, az EU-s támogatások pedig nem akkorák és nem azonosak a Korea által a háború után kapott szabadon felhasználható amerikai tőketámogatásokkal. Az EU-s támogatások irányítottak és az a céljuk, hogy a támogató országok cégeit erősítsék. Ezekkel a 'közepes jövedelmű' területek közé lehet felzárkózni, a fejlettek közé nem. A fejlesztésközpontú felzárkózásra nincsenek másolható receptek. Csath Magdolna és Schiffer András sem tud mondani ezzel kapcsolatban semmilyen javaslatot. Tőkére van szükség, ahhoz pedig foglalkoztatásra, a foglalkoztatást pedig a társadalom rendelkezésre álló képességeihez kell igazítani. Hiába hoznánk ide a világ összes fejlesztő központját, ha nincs hozzá elég magasan képzett mérnök, informatikus, szakmunkás. Ráadásul ebben a tekintetben romlik a helyzet, mert a csökkenő számú gyermekek között nő a többszörösen hátrányos helyzetű cigányság aránya, és nem ebből a rétegből nőnek ki a magasan képzett mérnökök és informatikusok. Lehet, hogy a fejlett társadalmakhoz való felzárkózás még sokáig nem sikerül, de a mindenkori kormánynak akkor is kötelessége a foglalkoztatást a lehető legmagasabb szinten, a jövedelmi viszonyokat pedig optimális szinten tartani. Ha ehhez akkumulátorgyártásra van szükség, ill. ez a lehetőség, akkor ezt kell megragadni. Az elektromos autózás globálisan nem biztos, hogy jobb mutatókkal rendelkezik, mint a fosszilis autózás, de lokálisan igen, mert nem szennyezi a levegőt, és egyébként is ez a kitűzött nemzetközi cél, és nekünk ehhez kell igazodni. A jövő technológiáját pedig nem látjuk előre ezért nem is tudunk rá felkészülni. Vízügyben egyetértek, de ha sikerül visszatartani a vizeinket, az akkumulátorgyártásra is futja belőle. A gazdaságaink energiaigénye pedig évszázadok óta nő, ez a tendencia aligha fordul meg. Kevesebb energiafelhasználás mellett felzárkózni aligha lehetséges. Az élelmiszeriparnak és a modern mezőgazdaságnak is nő az energiaigénye. Ebbe az irányba fejleszteni fontos lenne, a kormány stratégiájában is szerepel, de ehhez is óriási tőkebefektetésre van szükség, és az iparnak kedvező agrár/ipar árolló megfordulására nincs esély, ezért az agrárium támogatásigénye ágazat. Ezzel felzárkózni egyelőre nem lehet. A "virágzó hazai kkv-szektorra" alapozó felzárkózás szintén közgazdasági képtelenség, bölcsész-illúzió, olyan, mint Németh László Kert-Magyarországa volt. A kkv-k akkor képesek 'virágozni', ha nagyipari húzóágazatok beszállítóivá tudnak válni. A sikeres saját innovációt létrehozó kkv nem sokáig marad kkv. A dél-kelet-ázsiai vendégmunkások hada egyelőre még aligha 'fenyeget' bennünket, de azt tudni kell, hogy a demográfiai csökkenés megállítása a szülőképes nők csökkenése miatt javuló születési mutatók mellett sem lehetséges, miközben a foglalkoztatás javítására alapozott - ún. extenzív - gazdasági növekedés lehetősége ezekben az években zárul. Az automatizálás javíthat a helyzeten, de középtávon vagy már a közeljövőben is alighanem nálunk is külső munkaerő bevonására lesz szükség. Nem árt ezzel szembenézni. A nyelvi elszigeteltségünk és a nyugat elszívó hatása miatt Európából nem fogunk tudni munkaerőt vonzani, az iszlám 'munkaerőtől' mentsen meg minket a jóisten, és akkor már jöjjenek inkább alkalmazkodásra képes, szorgalmas kelet- és dél-kelet ázsiaiak.
fusi.misi
2023. február 22. 14:04
Schiffer egész elfogadhatóan érvel társadalompolitikai kérdésekben, főleg, amikor ezt Amerika- és globalizmus elleni éllel teszi, de a szerencsétlen jogásznak nyilvánvalóan fogalma sincs a gazdaságról. Semmilyen formációban nem szabad hatalom közelébe engedni, tarolnának az utopisztijus nézetei.
Volo
2023. február 22. 10:50
Lám a világ is, a csak Kínában kitermelhető ( nagymértékben! ) ritka földfémek használatára alapozza az elektronikai iparát, amely ellentmond minden általad kifogásoltnak! Viszont ahhoz képest egész jól fejlődik ez az ágazat. Szóval....?
Bika57
2023. február 22. 09:33
Most a Puzsérnak akart megfelelni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!