Az elmúlt években több, a kisebbségek jogait érintő ukrán törvény is nemzetközi kritikákat váltott ki.
„Ukrajna több, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést ratifikált, amelyek tiltják a nyelvi alapon történő megkülönböztetést és védik a kisebbségi jogokat, továbbá Ukrajna alkotmánya is rögzíti ezek védelmét. Ennek ellenére az elmúlt években több, a kisebbségek jogait érintő ukrán törvény is nemzetközi kritikákat váltott ki. A Velencei Bizottság a közelmúltban már vizsgálta a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvényt, valamint a 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvről szóló törvényt is.
Az ezekről készült jelentések kiemelték, hogy az államok legitim célja, hogy előmozdítsák az államnyelv megerősítését és annak minden állampolgár általi elsajátítását annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek társadalomba való hatékonyabb integrációját elősegítsék. A testület értékelése szerint ugyanakkor az ukrán jogszabályok nem teremtettek megfelelő egyensúlyt az ukrán nyelv megerősítésének legitim célja és a kisebbségek nyelvi jogainak megfelelő védelme között, ráadásul számos rendelkezésükkel egyéb alapjogokat – így a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot – is korlátoznak.
A Velencei Bizottság szerint a saját anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférés lehetőségeinek jelentős csökkentése – így például amennyiben a kisebbségi nyelveket csak tantárgyként lehet tanítani, és nincs lehetőség más tantárgyak kisebbségi nyelven történő oktatására – egyértelműen aránytalan beavatkozást jelent a nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokba. A testület kiemelte továbbá, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a kisebbségi nyelvek nyilvános használatát, továbbá rendezni kell az egyes közszolgáltatások képviselőivel, így különösen a mentőszolgálattal, rendőrséggel, tűzoltókkal vagy a kórházak személyzetével folytatott kommunikáció során történő kisebbségi nyelvhasználat feltételeit is. Biztosítani szükséges továbbá a nyomtatott sajtótermékek kizárólag kisebbségi nyelven történő megjelenésének, valamint a a földrajzi helyek kisebbségi nyelven történő megjelölésének lehetőségét is.
A Velencei Bizottság korábbi jelentéseiben felszólította az ukrán felet kisebbségi joganyagának felülvizsgálatára, kiemelve a nemzeti kisebbségek képviselőivel és minden egyéb érdekelt féllel való párbeszéd fontosságát is a rájuk vonatkozó jogszabályok megalkotása és végrehajtása során.
A Velencei Bizottság mostani eljárása során a korábbiakhoz hasonlóan az új ukrán szabályoknak a testület által a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján kidolgozott standardokkal való összhangját fogja vizsgálni.”
Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP
***
***
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
