Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Ha felváltva olvasod az internetet elözönlő háborús és rovarétkes híreket, egyszer csak összeáll az átfogó megoldás.
Egyre ádázabb az orosz-ukrán háború, miközben mindannyiunkat édesgetnek a rovaralapú élelem célszerűségével? Kérem a világ döntnökeit, hogy fogják fel alábbi javaslatomat önnön agyuk harcterén lejátszódó szellemi rakétabecsapódásként.
Szóval mi volna, ha mégsem élelmezésre csatornáznánk be az egyébként vitathatatlanul ínycsiklandozó ízeltlábúakat? Mi volna, ha mondjuk az USA, illetve Európa bepörgött országai
Mi volna, ha Zelenszkij vadászgépek helyett vándorsáskákat követelne mohón a baráti NATO-országoktól?
Ötletemet persze Putyin is megfontolhatná. Az orosz (bocsánat: Nógrádi Gyuri bácsi tévéelemzései óta: „a orosz”) hadvezetés éppen azzal veszkődik, hogy átfogó hadműveletéhez újabb és újabb százezreket képezzen ki a frontra – no de gondoltak-e már arra a Kremlben, hogy a fekete katonalegyeket ki se kellene képezni?! Fiatal katonák helyett a katonalegyek aggálytalan és nagyarányú bevetése – mindkét oldalról! – akkor is sürgetően megfontolandó, ha mint olvasom, lárvájuk száz százaléka alkalmas emberi fogyasztásra.
Fogyaszthatóságukat inkább majd akkor vegyék figyelembe, ha eluralkodik a két háborúzó országban a teljes éhínség. Mit beszélek, ez utóbbi önellentmondás: hiszen ha ettől fogva kizárólag ízeltlábú teremtménytársainkkal folytatjuk a háborút akár az utolsó ukr…, mit beszélek, az utolsó pincebogárig, akkor a fasorba sem lesznek itt élelmezési gondok!
Megjegyzem – és itt, nem tudom miért, földig rombolt lakóházak, elárvult gyermekek képe villant fel előttem –, a hangyafelvonulások útvonalának elirányításán is azonnal el kéne gondolkodni! Higgyék el, helyesebb volna, ha a tágas kelet-európai síkon nem a hangyák élelmezését biztosítanánk a háborúban elesettek holttesteivel.
s szájukban hóvirággal önfeledten figyelnék az egymásnak fordított hangyaseregek példás összecsapását.
Ennek megtörténtéért, ó, de sokan vállalnák Magyarországon, hogy egyszer kinyitják végre a Bibliájukat! Vagy mondjuk elolvasnak hálából egy ártatlan verset, például egy szonettet Szabó Lőrinc Tücsökzenéjéből! Én meg (mivel mindkét kötetet forgattam a napokban) vállalnám a legnehezebbet: hogy elropogtatok párat valami jól csomagolt, ellenőrzött minőségű tücsöksnackből.
Fotón: Házi tücsök (forrás Wikipedia)