Oroszország nem győzhető le? És Ukrajna igen?

„Hálás vagyok Csóti Györgynek, a Magyar Atlanti Tanács jelenlegi elnökének, amiért fölhívta a figyelmemet fiam, Jeszenszky Zsolt 2023. február 4-én a Magyar Nemzet napilapban megjelent írására.

Örömmel állapítottam meg, hogy ez jóval kiérleltebb, higgadtabb, mint néhány korábbi cikke. Van benne a logika. De Amerikával szemben – amit pedig nagyon alaposan ismer – rettenetesen rosszhiszemű és igazságtalan. Amerikát egy kiváló tanítványom, később munkatársam, majd nagykövet, egyszer egy remek esszében »a jóindulatú behemótnak« nevezte. Nem jót akart az Egyesült Államok Vietnamban, Irakban és Afganisztánban is? Meggátolni a kommunizmus terjedését Délkelet-Ázsiában, a saját állampolgárai brutálisan elnyomó, szomszédjait megtámadó Szaddam eltávolítását, a terroristák fészkének a kifüstölését? Nem volt kulcsszerepe a kommunista dominók eldőlésében? És nem képtelen állítás, hogy az Egyesült Államok gyöngíteni akarja Európát, az Európai Uniót? Ellenkezőleg, a II. világháború után a Marshall-tervvel segítette, építette újjá, megalapozva annak prosperitását. A hidegháborúban és most is erős szövetségest akar benne látni – ha kell, Kína ellen. Csúnya az amerikai kapitalizmus? Nem rosszabb, mint a többi, és biztosan jobb, mint a szocialistának nevezett és csődhöz vezetett tervgazdaság volt. A piacgazdaságban egészséges versenyben születnek a jó eredmények. Van ott is korrupció, csalás, de ez ellen a hatóságok keményen – és előbb-utóbb eredményesen föllépnek.

Putyin háborújáról Zsolt ezt írja: A béke szó el sem hangzik. Illetve aki ki meri mondani, megvetés tárgya lesz. Micsoda röhej, nem? Aki békét akar, az a »gonosz«.

Én meghallgattam Zelenszkij elnök nyugat-európai beszédeit. A békéről szólnak; arról, hogyan lehet véget vetni a lakosság számára hatalmas szenvedéseket okozó háborúnak. Magától értetődő, hogy csak egy olyan megállapodás hozhat tartós békét, amely méltányos, mindkét fél számára elfogadható, és nem hordozza magában újabb háborúk csíráit. Azonnal létrejöhetne egy fegyverszünet, ha Oroszország beszüntetné a harci cselekményeket és csapatait visszavonná a 2022. február 24-e után megszállt területekről. Ezt akadályozza a Nyugat? A béke megkötéséhez pedig tárgyalni lehetne a vitatott területek státuszáról, akár nemzetközi felügyelet mellett tartott népszavazásról, a nemzeti kisebbségek jogairól, a nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez szükséges eszközökről, akár kölcsönös védnökhatalmi (Schutzmacht) megállapodásról.”

Nyitókép: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd