Orbán Viktor és Donald Trump beszélgetése: rosszul öregedett a tiszás hetilap pénteki címlapja

Bárki meggyőződhet róla, aki megáll egy újságos stand mellett, hogy a kormányellenes lapok szinte teljesen az ellenzéki propaganda szolgálatába álltak. A mára szinte teljesen összezsugorodott nyomtatott országos lappiac két kiadványa, a Magyar Nemzet napilap és a hetente megjelenő Magyar Hang címlapja közötti ellentmondás jól mutatja az ellenzéki sajtó állapotát.

Míg a Magyar Nemzet címlapján az olvasható, hogy Magyarország és az Egyesült Államok tisztázta az orosz energiabeszerzésekkel kapcsolatos hazai helyzetet, addig a Magyar Hang pénteken megjelent, nyomtatott lapszámának címlapján csak az ügy előzményeit emeli ki. Donald Trump amerikai elnök a hét elején megemlítette Magyarországot azok között az országok között, amelyek még mindig orosz energiahordozókat vásárolnak és jelezte: felhívja telefonon barátját, Orbán Viktor miniszterelnököt és arra kéri, állítsa le a beszerzéseket.

A telefonbeszélgetésre szerdán került sor, a magyar kormányfő ismertette amerikai kollégájával a Magyarország adottságaiból fakadó helyzetet: hiába diverzifikáltuk az energiaforrások beszerzését, jelenleg óriási, 10 milliárd dolláros veszteséget okozna, ha nem vásárolhatnánk Moszkvától kőolajat és földgázt. Ráadásul hazánk az orosz energiahordozók eladásából származó bevételének mindössze nagyjából 2 százalékát adja.

– jelentette be már a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely, azaz még a nyomtatott Magyar Hang megjelenése előtti napon. Hiába tette tehát világossá a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Magyarország érdekeit figyelembe vette Washington, a Magyar Hang ezt a nem elhanyagolható információt már nem verte nagy dobra.

Az ellenzéki, magát függetlennek nevező sajtó rendszeresen olyan hangsúllyal számol be Magyarország és Oroszország kapcsolatáról, mintha hazánk a Nyugat árulója, a miniszterelnök pedig Putyin szövetségese lenne. Ez természetesen nem igaz, Orbán Viktor minden alkalommal kiemeli, hogy hazánk és Szlovákia nem rendelkezik tengeri kapcsolattal és e két ország számára a vezetéken át érkező orosz földgáz és kőolaj jelenleg alapvető energiabiztonsági kérdés, a kieső mennyiséget egyelőre nem lehet alternatív forrásokból pótolni. A kormány azt is többször kiemelte már, hogy a beszerzéseket amennyire lehetett, diverzifikálta, a 2030-as évek közepére pedig a megújuló energiaforrásoknak és a paksi erőmű bővítésének köszönhetően már nem lesz függő hazánk az orosz energiától. 

A magyar kormány mellett az irányadó nemzetközi elemzések – legutóbb például az IMF jelentése – is egyöntetűen kiemelik, mind a lakosság, mint a vállalkozások áram és gázszámlája sokszorosára emelkedne, ha nem vásárolhatnánk Brüsszel nyomására Moszkvától, az üzemanyagok ára pedig meghaladná a literenkénti ezer forintot. 

Nyitókép: Mandiner

***