Tolsztojt be lehet tiltani, a nyugati tőke profitját kevésbé

„Bár az ukrán fronton befagyott a háború, a hátországban a Nyugat fényes győzelmet aratott az orosz kultúra elleni, hősies harcban. Eltűntek az orosz filmek a mozikból és a televíziókból, megszűnt az együttműködés az orosz múzeumokkal, az ottani énekesek és zenészek csak akkor léphetnek fel Nyugaton és a Margitszigeten, ha a nyugati kormányoknak megfelelő politikai nyilatkozatot tesznek. (...)

Tolsztojt és az orosz avantgárdot persze könnyebb kitiltani, mint a kereskedelmet korlátozni. Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta, hogy 2022 februárja és augusztusa között a legtöbb uniós tagállam növelte Oroszországból származó importját.

Nem kicsit, nagyon. Luxemburg 262 százalékkal, Görögország 142 százalékkal, Ausztria 139 százalékkal, Olaszország 100 százalékkal és Franciaország 81 százalékkal növelte önként az orosz költségvetés bevételeit. (A magyar 132 százalék messze nem a legmagasabb arány.) Valószínű, hogy augusztus óta valamelyest mérséklődött az orosz import az alternatív energiaforrások bevonásával. Persze az oroszénál magasabb áron, de ettől szenvedjenek az európai polgárok. Annyi bizonyos, hogy a szankciócsomag az EU és az USA által egyértelműen meghirdetett célját, az orosz hadigépezet leállítását nem érte el. Hétköznapi ésszel ezt nagyon sokan előre láttuk. Izgalmas kérdés lenne, hogy a csillagászati pénzekből eltartott nyugati szolgálatok, kutató központok, sokezer Oroszországba helyezett diplomata és ügynök, a kremlinológusok egész légiói miért nem látták ezt ugyanígy előre. Erre a kérdésre sohasem fogunk érdemi választ kapni.

A kereskedelmi mérleg másik oldalát nem ismerjük ennyire részletesen. De az Oroszországban élő nyugatiak kedvenc időtöltése, hogy videókat készítenek az orosz boltok, szupermarketek kínálatáról. A polcokon láthatóan mindenből, így a nyugati import javakból is elképesztő bőség van. A falusi boltokban nyilván kisebb a választék. De Oroszország messze a saját szükségletei felett termel élelmiszert, fűtő és üzemanyagot. Amíg ezekből nincs hiány, addig a Coca Cola eltűnése nem fog forradalmat kirobbantani.

Józanabb időkben az országok operaénekesek kitiltása helyett fegyverembargóval igyekeztek korlátozni ellenségeik vagy  vetélytársaik katonai megerősödését. Az ilyen szankció semmilyen sérelmet nem okoz az átlagembereknek, de a megcélzott ország hadseregén túl a szankciót elrendelő országok fegyvergyártó cégeinek is árt. Nem csoda, hogy egyre többször sikerül kijátszani. Kormányok jönnek és mennek, de az Eisenhower elnök által leírt „katonai-ipari komplexum” egyre fojtogatóbb ölelésbe fogja a demokratikusnak nevezett rendszereket is.”

Fotók: Szűcs Ágnes