Véleményem szerint 2022 szeptembere óta Magyarországon recesszió van (Zsiday). Párosinterjú.
„A magyar kormány a háború kirobbanása óta mind katonailag, mind pedig gazdaságilag azt kommunikálja, hogy ebből „ki kell maradnunk”. Orbán Viktor miniszterelnök többször is úgy fogalmazott, „kivételnek kell lennünk”. Hogyan látják, Magyarország rendelkezik olyan gazdasági erővel, hogy egy válságból ki tudjon maradni? Illetve milyen mély ez a válság?
Pogátsa Zoltán: Ha a gazdasági válság alatt a bruttó hazai termék zuhanását és a nagyfokú munkanélküliség kialakulását értjük, akkor ez még nem történt meg, ez legfeljebb az idei év zenéje lehet. Ezzel szemben az inflációt tekintve a legkedvezőtlenebb nálunk a helyzet uniós összehasonlításban. Ha csak az élelmiszerárak emelkedését nézzük, akkor elszálltunk az uniós országokhoz képest, külön ligában játszunk.
Zsiday Viktor: Az emberek számára az a releváns, hogy a jövedelmük mire elegendő, tehát a vásárlóértéke. Véleményem szerint 2022 szeptembere óta Magyarországon recesszió van, a negyedik negyedévben jelentős reálbércsökkenés történt, amely az embereknek egyfajta válságot jelent. A nemzetközi folyamatokba való beágyazottságunkat tekintve pedig ugyanazt az utat jártuk be, mint a közép-európai régió, a gazdasági folyamatok nagyon hasonlóak voltak.
Az elmúlt tíz évben mindenhol emelkedett a reálbér, ezt alacsony munkanélküliség kísérte, amely a gazdaságok túlfűtöttségéhez vezetett, ez közös ezekben az országokban. Nálunk azonban mindez még egy úgynevezett magasnyomású gazdaságpolitikával párosult, amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter támogatott még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökeként. Emiatt minden ország túlfűtötten, de mi jellemzőn ezeknél is túlfűtöttebben érkeztünk meg a mostani gazdasági helyzetbe.
P.Z.: Azzal egyetértek, hogy Magyarország benne volt a visegrádi fősodorban – olykor az alján voltunk, néha a mezőny elején, de sosem az élen. Ugyanakkor megengedőbb lennék a magasnyomású gazdaságpolitikával. Hiszen, amit nem veszel figyelembe, hogy akkor volt egy 4-5 nagyon jó éve az országnak. Több évig tartott a reálbér-emelkedés, sikerült lejjebb vinni a kamatlábakat, közben defláció volt, és nem gyengült nagyon a forint. Matolcsy György jegybankelnöknek kétségtelenül ez az egyik eredménye volt. Sőt, itt volt egy olyan ablak is, 2016–2017-ben, amikor bevezethettük volna az eurót, mert megfeleltek a mutatóink. Megnéztem, ezenkívül sosem adódott ilyen lehetőség a 2004-es belépésünk óta.
Nem tartom rossznak ezt az időszakot, de azt gondolom, hogy a mostani infláció ennek a hozadékait el is vitte. Szerintem a fogyasztói árak emelkedése két tényező miatt ekkora mértékű: egyrészt az energiapolitika, amit a kormány alkalmazott – fosszilis kitettség, amely orosz kitettséggel párosul –, másrészt a hatalmasra ugró energiaimport-költséghez képest alacsony devizatartalék miatt érkeztünk meg negatívan a mostani időszakba. Emiatt zuhant a forint, és ez indokolja a magyar többletinfláció nagy részét.
Tehát csak e két tényező kombinációja miatt érintette a magyar gazdaságot annyira kedvezőtlenül, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút indított?
P.Z.: Igen, abszolút, ha ezt a két faktort összerakjuk, és megnézzük, látható, hogy ez a probléma két alapvető forrása. A többiek a régióban próbáltak az energiahordozók terén diverzifikálni, és nagyobb is volt a devizatartalékuk, amivel képesek voltak megvédeni a cseh koronát, a lengyel zlotyit.
Zs.V.: Ez jó beszélgetés lesz, mert nagyon sok mindennel nem értek egyet. Nem csak nálunk, hanem az egész régióban pár éve mindenhol a nullát karcolták a kamatok, de ez valójában csak a szerencsés világgazdasági helyzetből fakadt. A jelenlegi szituációban komolyan közrejátszik a magyar gazdaságirányítás, amely 2013 óta folyamatosan forintleértékelő gazdaságpolitikát folytatott, ez azonban nem jelent meg egy ideig az importált inflációban a párhuzamosan zajló adó- és járulékcsökkentések miatt: az importőrök be tudták egy ideig nyelni a forint gyengülését. Most azonban nincs tér a közterhek mérséklésére, így az importált inflációban a kitettségünk miatt egy az egyben megjelenik a forintleértékelődés.”
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott a miniszter.
„A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa! ” – reagált közösségi oldalán a republikánusok elnökjelöltje.
