A nyugat-európai mércével mért szegénységi küszöb alatt él a magyarok kb. 70 százaléka

„Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum- emelés, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá. Itt kell megjegyezni, hogy egy másik felmérés szerint a munkavállalók kevesebb, mint egyharmada kapott béremelést év közben.

Azt elfelejtették hozzá tenni, hogy a keresetek növekedése nem követte le a drágulás mértékét. Tehát itt nagyon kemény reálbér csökkenésről beszélhetünk! Pontosan a reálkereset 2,2%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1%-os növekedése mellett- írja a KSH, mivel ez még a két hónappal ezelőtti inflációs adat. Tehát: az évnek még koránt sincs vége, hiszen a decemberi adatokat majd 2023. január 13-án közlik.

Ehhez azt is hozzá szeretném tenni, hogy más-más jövedelem mellett, más-más fogyasztása van különböző jövedelmi tizedekben élő embereknek/családoknak. Amikor az élelmiszerek drágulása eléri a 45%-ot, a lakhatási költségek emelkedése az 50%-ot és az energia árak növekedése meghaladja a 60%-ot, ott nem nehéz belátni, hogy a Nyugat-európai mércével mért szegénységi küszöb alatt él a magyarok kb. 70%-a!

A végére még két megjegyzés:

1. ez a mérés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél mért jövedelem volt. Márpedig a foglalkoztatottak százezrei nem ilyen cégeknél dolgoznak. A mikró vállalkozásoknál és az önfoglalkoztatottaknál ennél lényegesen kevesebb a jövedelem!

2. érdemesebb a medián bért nézni és nem az átlagot! A medián az a középérték, ahol ugyanannyian vannak alatta, mint felette. Nos: bruttó kereset mediánértéke 414 000 forintot ért el, szemben az átlag 510 500 forinttal. Mindjárt tisztábban látunk a pályán!”

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán