A halál kultúrája és a Telex

„Olybá tűnik, a Telex mintha új hagyomány kialakításán fáradozna, mivel az elmúlt két hétben szép rendszerességgel elkezdte a »tudatosan gyermektelenekről« szóló videóanyagait az éterbe csepegtetni.

Sok teteje nincs a dolognak, mint ahogy a tudatosan gyermeket nem vállalók érveinek sincsen, így azért felvetődik a kérdés, ugyan kinek jó ez, és miért csinálják, mit akarnak vele elérni? Tényleg azt gondolják ez követendő, hirdetendő? Ugye nem?

De nézzünk meg egy pár dolgot közelebbről:

A tudatosan gyermektelenek szinte kivétel nélkül azok a nők (abban talán megegyezhetünk, hogy a gyermekvállalás kérdésében – ha egyetlen személyben gondolkodunk, márpedig a progresszív individualizmus egyetlen személyben gondolkodik – a nő hozza meg a végső döntést), akik valamiféle félresiklott feminizmus, vagy egy megfelelő információmennyiség hiányában balul elsült bolygóvédelem jegyében vagy még inkább az anyaságtól való ki nem mondott, fojtogató szorongásuk miatt lemondanak a gyermekvállalásról és ezzel »coming outolnak«.

Mert hát a feminizmusnak nem az volt a célja, hogy a nőket megfossza nemiségük elsődleges és legfontosabb tulajdonságától, tudniillik, hogy csak és kizárólag ők képesek életet adni egy gyermeknek és táplálni őt legvédtelenebb életszakaszában. Ha kicsit mélyebbre ásunk és mondjuk megnézzük a gyermektelenek ökológiai lábnyomát, hogy, hogy nem az is kiderül, hogy az drámaian magasabb, mint a többgyermekes családoké. Érthető is, hiszen tényszerű, a több gyerekkel radikálisan csökken az utazgatások száma, és a fogyasztás is jobbára áttevődik a luxuscikkekről a szükséges dolgok beszerzésére. Tehát mégiscsak az derül ki, hogy a fejlett világ kényelme (és még sok egyéb más, például az elköteleződésre való képtelenség, de most ne ússzunk itt el teljesen) hívogatja el a fiatal potenciális anyukákat a soha nem volt bölcsők mellől.

A másik szegmens a lelkes környezetvédők, Sir David »ne szüljetek gyereket mert az árt a bolyógnak, én láttam« Attenborough-val az élen. Őszerintük önmagában az új életnek már akkora az ökológiai lábnyoma, hogy inkább arra szavaznak, ne is jöjjön létre. (Indirekt abortusz-lobbi nyomás is szaglik azért itten.) Ezzel pedig csak az a baj, hogy a fejlett országok, például Anglia, úgy alle zusammen a globális széndioxid kibocsátás 2%-ért felel. Ha ők egyik napról a másikra megszűnnének létezni, ahogy a Marvel-filmekben ezt szépen demonstrálták, akkor se változna nagyon semmi.

Aláírom, hogy tudna változna valami, ha mondjuk Indiában a tízezerszámra éhen-, és gyógyítható betegségekben meghaló emberek többet foglalkoznának a szelektív gyűjtéssel, meg a karbonsemleges termékek vásárlásával, vagy ha az európai fejjel teljességgel felfoghatatlan nyomorból a világ (egyik) vezető hatalmának vezérévé vált Hszi Csin-Pinget jobban érdekelné más is, mint az egyetlen dolog, amiben Kína jó, a gátlástalan és töretlen gazdasági fejlődés, de nem érdekli jobban.

De csak említsük meg azt a mérhetetlen mennyiségű és egészen hullámzó minőségű szellemi környezetszennyezést is, ami a szülést és a gyermeknevelést szinte megugorhatatlan, extrém életfeladatként tálalja, és ami a termékeny korba érő lányokat szorongatja.

Egy biztos, a világot ebből a slamasztikából nem a jó körülmények között élő, gyermeket nem vállaló emberek fogják kihúzni, hanem pont azoknak a gyerekeknek a szürkeállománya és ötletei, akiket épp egy ilyen végtelenül vakvágányos propaganda miatt nem engednek megszületni. A jóléti és békés társadalom szükséges háttér az ötletek kibontakoztatásához és a technológiai áttörésekhez. Indiában ez nincs meg. Nálunk, Európában meg van. Vállaljunk bátran és nagylelkűen gyermekeket! A »tudatos gyermektelenségnek« ugyanis semmi értelme.„

Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall