Budapest azzal segít, amit kérnek

„»Aki embernek hitvány, magyarnak is alkalmatlan«.

Legyünk jóindulatúak, és tekintsük a lelkiismeretfurdalás és a belülről marcangoló – jogos – szégyenérzet megnyilvánulásainak, hogy az orosz propagandát szajkózó lakájmédia és a fővárosi Fidesz nem képes megemészteni az ukrajnai utamat.

Most éppen azt találták ki, hogy bezzeg Beregszászra nem mentem, és bezzeg Beregszásznak, Budapest testvérvárosának nem nyújtunk segítséget. Nos elég lett volna kérdezni, nem csak közvetlenül lapzárta előtt, péntek délután, hanem kicsit hamarabb, vagy ha ez nem megy, a Google nevű eszköz használata sem lenne ördögtől való, egy magát újságnak nevező szórólapnak végképp.

Már ebből kiderült volna, hogy az ukrajnai látogatáson többször hoztam szóba a kárpátaljai magyarok ügyét, akik közül sokan hősiesen küzdenek az orosz agresszor ellen. Néhány kattintással kideríthető lett volna, hogy folyamatos a kapcsolatom a beregszászi polgármesterrel, akivel a háború kitörésének napján vettem fel a kapcsolatot.

Budapest azzal segít, amit kérnek. Küldtünk húszmillió forint pénzadományt, küldtünk élelmiszert, műszaki eszközöket. A legutóbbi egyeztetéseken emelődarus autót kértek, azt is beszerezzük. Budapest emellett a menekültek ellátásában továbbra is aktív szerepet játszik, a menekültek jelentős része is Kárpátaljáról érkezik.

Már a V4-es főpolgármester barátaimmal közös ukrajnai út előtt elkezdődött a beregszászi látogatásom előkészítése, néhány héten belül erre is sor kerül. Napokon belül pedig egyeztetésre hívom az ukrajnai segítségnyújtásban aktív civil szervezetek, hogy beszámoljak a tapasztalataimról, és hogy megvitassuk, miként tudunk a lehető legjobban segíteni a megtámadott Ukrajnának, és a kárpátaljai magyaroknak.

Mert úgy van, ahogy azt Kijivben, Bucsa városában, és Varsóban is elmondtam: a magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal. Rengeteg magyar magánszemély és civil szervezet adja bizonyságát, hogy a kormánnyal szemben a magyarok jó része nem veszítette el erkölcsi iránytűjét, képesek vagyunk különbséget tenni a jó és a gonosz között, nem mossuk össze az áldozatot az agresszorral, és a bűnbakkeresés, a hazug propaganda helyett az emberségben, a szolidaritásban hiszünk. Budapest ilyen város, és ebből nem enged.”

***

Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP