A futballt ismét propagandafelületnek gondoló németek kiestek, de nem lehetünk még teljesen boldogok

„Megbukott az erőszakos szivárványpropaganda, és a szájukat befogó csapatfotóval protestáló egykori »Nationalelf« (mintha ők maguk kérték volna nemrég, hogy ne hívják őket többé így): 

hiába győztek 4:2-re Costa Rica ellen, a spanyol csapat Japán elleni váratlan (?) veresége miatt már a csoportkör után repülhettek haza.

Persze amilyen viccesen és egyben drámaian alakult a párhuzamosan zajló két mérkőzés, olyan szélsőséges reakciókat váltott ez ki minden oldalon:

megbukott a szivárványpropaganda, inkább focizni kellett volna – ugyanitt »egy valaha nagy futballnemzet bukása«.

Persze egyik sem igaz, vagy legfeljebb csak részben az.

Kezdjük a szivárványpropagandával: nos, nem Németország volt az egyetlen, legfeljebb ők is szokásuk szerint kicsit túltolták a proaktivitást – főleg akkor, amikor kb. senki nem kérte őket erre. Eleve hét válogatott: a dánok mellett Anglia, Wales, Belgium, Svájc, Németország és Hollandia játékosai tervezték, hogy csapatkapitányaik szivárványszínű karszalagban lépnek pályára. Ebből végül szerencsére legfeljebb elfojtott vágyak és hasonló performanszok maradtak. De a dánok azóta is bosszút forralnak, és még az is felmerült, hogy közösen kilépnének a FIFA-ból. 

Hatalmas tragédia történne mindenesetre, bár mondjuk érdekesen nézne ki a következő vébé...

EGY VALAHA NAGY FUTBALLNEMZET BUKÁSA?

Megértem, ha az ellen- és a hazai drukkerek között egyaránt ezt vélik sokan gondolni vagy remélni. Pedig Németország azért 2014-ben (kettővel ezelőtt) még világbajnok lett, ráadásul Brazíliában, Argentína ellen – európai csapat korábban nem nyert vébéaranyat Dél-Amerikában! Az Eb-ket nézve se annyira ijesztő a helyzet: 1996-ban Angliában lettek Európa-bajnokok, 2008-ban meg csak az akkor csúcson lévő spanyolok ellen kaptak ki a döntőben – 2012-ben és 16-ban pedig mindkétszer elődöntősök voltak. Ezzel a lajstrommal talán még mi is kiegyeznénk.

És tegyük hozzá azt is, hogy a japánok gólja előtt a labda igenis kint volt – talán ahogy Maradonánál, itt is csak »Isten keze« látta ezt bent.”

Fotó: Christian Charisius / DPA / AFP