A karácsonyt burzsoá ünnepnek kiáltották ki

„Száz évvel ezelőtt a bolsevikok még nem csaptak le a vallásra és a régi hagyományokra. A Karácsony ekkor továbbra is az ország legfontosabb ünnepe, és aki teheti, karácsonyfát is állít – ez a hagyomány még I. Nagy Péter által terjedt el Oroszországban.

Ez a karácsony szabad és össznépi megünneplése szempontjából boldog időszak egészen a huszas évek végéig tartott. 1927-től vallás-ellenes szovjet propaganda kampány indult, amely az ateista homo soveticus – szovjet ember – létrehozását célozta meg. A karácsonyt burzsoá ünnepnek kiáltották ki, az ünneplést pedig úgy állították be, mint egy népi alkoholizáló fertőt, amely ellen küzdeni kell. A karácsonyfa állítás pedig mint az ünnep szimbóluma került a propaganda keresztüzébe. A bolsevikok már ekkor megpedzegették a környezetvédelmi szálakat, miszerint a fenyőfák kivágása természeti katasztrófákhoz vezet, és elítélendő (miközben Szovjetunió-szerte folytatódott az erdők kivágása és a nyersfa exportja).

1929-ben az összes vallási ünnepet eltörölték, a karácsony munkanap lett. Volt egy pont, amikor a településeket helyi brigádok járták, és jelentéseket írtak, ha az otthonokban feldíszített karácsonyfákat láttak.

Ezzel párhuzamosan az iskolákban szervezett előadások és foglalkozások keretében kinevették a papokat és a vallási külsőségeket és »karácsony-ellenes estéket« szerveztek.”

Nyitókép: Karácsonyi ünneplés a 19. században (Pixabay, Cultura.hu)