Szivárványos világbajnokság

„A most zajló futball-világbajnokság egyik legfontosabb témája a homoszexuálisok melletti kiállás lett, hiszen modern nyugati világunkban sok mindennel ildomos foglalkozni: a zöldügyekkel, a klímaapokalipszissel vagy a minél több bevándorló – liberálisul: menekült – befogadásával. 

Persze ezektől függetlenül nyugodtan lehet a bőrt is rugdosni, de a legmeghatározóbb témának mégiscsak annak kell lennie, hogy a melegek össze tudjanak házasodni, és hogy a valóság meg a tudomány ellenére mindenki kimondhassa, hogy a ­férfiak is szülhetnek.

Napjainkban ez a fajta kultúrharc vált a legjelentősebbé, a legnagyobb horderejűbbé – aki ma nem az LMBTQ-közösség melletti kiállást szorgalmazza, az nem is tekinthető rendes, tisztességes, jólelkű, jószívű demokratának vagy kultúrlénynek. Valójában embernek sem.

Azokat, akik nem hajlandók arra az apróságra, hogy minden helyzetben, minden helyszínen és minden lehetséges időpontban szivárványos zászlókkal, transzparensekkel vagy karszalagokkal harcoljanak a roppant elnyomott helyzetben lévő homoszexuálisok –jogaiért, azokat nyilvánvalóan meg kell bélyegezni, ki kell rúgatni a munkahelyeikről, ki kell rekeszteni őket a demokratikus nyilvánosságból, és érdemes elgondolkozni azon is, hogy ezek a szörnyek szavazati joguk gyakorlásával ne akadályozzák tovább a liberális progresszió kiteljesedését.

Természetesen fontolóra kell venni azt is, hogy az illetők gyerekeket se nevelhessenek, a szép új világban olyan egyszerűen nem fordulhat elő, hogy bigott homofóbok maradi, konzervatív, jobboldali eszmékkel tömjék tele a jövő nemzedékének fejét. Állítólag már a szülők genetikai állományát vizsgálva is meg lehet állapítani, hogy a születendő gyermekük (szélső)jobboldali vagy rendes, az egyetemes emberi jogokra érzékeny liberális lesz-e, így a jövőben azon is érdemes elgondolkozni, hogy a kis posztfasiszta magzatokat akár a tizenötödik hétig is ki lehessen – preventív jelleggel – kaparni a fasiszta anyukák méhéből.”

Fotó: Ina Fassbender / AFP