Az egyesült ellenzék abban a formában, ahogy a választáson indult, megszűnt

„Szinte már elvárás ellenzéki pártvezetőktől az, hogy írjanak közepesen hosszú posztokat az ellenzék helyzetéről. Ezt különböző stílusban teszik, és bár ezek formája egészen változatos jelleget ölt a szabadverstől az óriásplakátra nyomtatott publicisztikáig, de ezekkel legalább lehet viszonyt kialakítani, lehet vitatkozni.

Igaza van például a Demokratikus Koalíció elnökének abban, hogy hazudik a választóknak az, aki szerint a Fidesz leváltásához a pártok leváltása az első lépés. Lehet azt mondani, hogy új pártok kellenek, lehet azt is mondani, hogy az LMP szűnjön meg, de a párt nélküli politika ígérete egyszerű délibáb. Mert ez az elmélet azt mondja, hogy Orbán Viktor alternatíva nélküli elutasítása elegendő lesz Orbán Viktor bukásához, márpedig a tapasztalatok finoman szólva sem ezt mutatják.

Éppen ezért igaza van Donáth Annának abban, hogy a tartalmatlan orbánozás nem fog eredményre vezetni. A helyében ugyanakkor erősen aggódnék azon, hogy pont azok tekintik most őt az új messiásnak, akik régi rajongói a tartalmatlan orbánozásnak.

De az, amit szerintem nem mond most ki senki, pedig látványosabb, mint egy dromedár a füredi szabadstrandon, az az, hogy az egyesült ellenzék abban a formában, ahogy a választáson indult, megszűnt. Nincs. Vége. Elhunyt. És ezzel még különösebb probléma sincs, mert azért őszintén szólva nem volt egy olyan sikertörténet, amit vissza kellene sírni.”

Nyitókép: Földházi Árpád