Oroszország múltbeli teljesítménye a háborúk terén igen érdekes mintázatot mutat.
„Ha az átlag nyugati szakértőnek nyilvánosan tesszük fel ezt a kérdést, akkor egy olyan kategorikus »Nem! Nem! Sohá!«-t kapunk, ami bármelyik régi vágású irredentának a becsületére válna.
Magánbeszélgetésben, négyszemközt, miután elhadarta a szakma idevágó bulláit a Putler-fasizmusról, a szakértőnk kínnal-keservvel beismeri, hogy ez a háború minden valószínűség szerint mégis kompromisszummal fog végződni. De ezt a véleményét csak bizalmasan közli velünk, a lelkünkre kötve, hogy a beszélgetés tartalma kettőnk között maradjon.
Azok, akiknek a karrierje, megélhetése kevésbé függ a polkorrektségük vegytisztaságától, már inkább hajlanak arra, hogy nyilvánosan is felvállalják a kompromisszumos megoldás lehetőséget. Ők azok, akik az intellektuális lőszert szállítják annak az egyre erősödő politikai vonalnak, ami egy »rossz« békével akar véget vetni egy »jó« háború borzalmainak.
De vajon mi az esélye annak, hogy ez az idestova nyolc hónapja zajló háború valóban kompromisszummal záruljon le?
Számos eszközünk van arra, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, de a mód ahogy ezeket az eszközöket alkalmazzuk igen nagy mértékben függ az elemző személyétől, szimpátiaitól, élettapasztalatától stb. Az egyetlen eszköz, ami független ezektől a szubjektív változóktól az a történelmi tapasztalat. Mivel a rendelkezésünkre álló adatsorokat a szakma robotosai hosszú évekkel az ukrán háború kitörése előtt állítottak össze, egy meglehetősen objektív szerszámot kapunk itt kézhez.”
Nyitóképen: Fegyveres csecsenek. Fotó: Maksim Blinov / SPUTNIK / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Óriási a tét Brüsszelben.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
Vízágyúkat is bevetettek az egyenruhások.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
