Az Európa Tanács eltévelyedéséről

„Az Európa Tanácsról (ET) a médiában keveset lehet hallani (talán a főtitkár Marija Pejcinovic Buric és az emberi jogi biztos Dunja Mijatovic hazánkat kritizáló migrációpárti nyilatkozatai a kivételek), Oroszország kizárása után 46 tagországot tömörít a tágan és földrajzilag értelmezett európai térségből. Az Európai Unió kiteljesedésével az ET dicsősége megkopott, tényleges, valódi hatáskörök nélküli politikai szervezetként működik. Legfőbb testületei a parlamenti közgyűlés, a miniszteri bizottság és a főtitkár.

A Winston Churchill ötlete alapján 1949-ben, strasbourgi székhellyel létrejött ET legfontosabb eredménye az emberi jogok európai egyezménye, amelyet 1950-ben fogadtak el, és ezen egyezmény alapján működik az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága (EJEB). Az ET Európában hagyományosan az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok legfontosabb védelmezője, itt működik egyedüli európai intézményként egy európai emberi jogi és kisebbségi jogi mechanizmus.

A parlamenti közgyűlést a nemzeti parlamentek delegáltjai alkotják, e parlamentek politikai erőviszonyai alapján, évente négyszer ülésezik Strasbourgban. 2018 májusa óta vagyok a magyar delegáció tagja, jelenleg Németh Zsolt delegációvezető helyettese és tagja a jogi bizottságnak.

Az ET a 90-es években, az emberi jogok mellett, nemzeti kisebbségi jogvédelmi intézményrendszert is kialakított. Tekintettel arra, hogy az Európai Uniónak a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében alapvetően nincs hatásköre, és a Minority SafePacket lesöprő döntése alapján, úgy tűnik, ezt nem is ambicionálja, az ET a legfontosabb európai intézmény az őshonos nemzeti kisebbségek jogai­nak védelme szempontjából.”

Borítókép: Dunja Mijatovic (Fotó: AFP/Gloria Imbrogno)