A NER és az ő bíborosa

Hölgyeim, Uraim, én most regisztráltam a Mandinerre, abból a célból, hogy ehhez a témához hozzá tudjak szólni, és most, hogy szabad bejárásom van ide, elhülve olvasom a kommenteket. Jómagam egy olyan katolikus családba születtem, amely család a kommunisták üldözöttje volt, és abban a szerencsében volt részem, hogy - gyermekfejjel - személyesen ismertem Nagy Töhötömöt, P. Kerkai Jenőt, vagy a cikkben említett Kiss György bakonyszentlászlói plébánost is. A jezsuiták és Mindszenty bíboros között valóban nagy ellentét volt, mivel a jezsuiták valamiféle kompromisszumra törekedtek a kommunistákkal, de ezt a törekvést Mindszenty mereven ellenezte és megakadályozta. A jezsuiták kísérlete így meghiúsult, és a "mi lett volna, ha" kérdésével fölösleges foglalkozni. Mindszenty következetesen és harcosan antikommunista volt, nézeteiből jottányit sem engedett, és sorsát vállalva szenvedett is a meggyőződéséért. Ez mindenképpen elismerést és tiszteletet érdemel. Az viszont egy egészen más kérdés, hogy mi volt cselekedeteinek mozgatórúgója, hogy jó pásztora volt-e nyájának, sugárzott-e belőle a krisztusi alázat, türelem, és szeretet. Mindszenty, Hercegprímás volt, a szó legprofánabb értelmében: a király utáni második közjogi méltóság, és király hiányában az ország legfőbb ura. Minden tevékenységében és minden megnyilvánulásában ez a tudat, és ez a gőg mutatkozott meg. Uralomra termett ő és nem szolgálatra, és azt hiszem, hogy nincsen olyan egyházi személy, akinek szellemisége távolabb állt volna a későbbi II. Vatikáni Zsinat tanításához, mint Mindszentyé. Hogy személyiségzavara volt-e, ennek vizsgálatát meghagynám az orvosszakmának, mindenesetre az USA követségen voltak igencsak patológiásnak mondható nagyon-nagyon furcsa dolgai és szokásai, amelyeket Ungváry az írásában nem említett, feltehetően nem tudatlanságból, hanem jóérzésből. Az viszont jól dokumentált tény, hogy Mindszenty követelte az USA-tól a Szovjetúnió megtámadását, akár a III. Világháború kirobbantását is. Mindszenty ellentmondásos személyiség volt, akinek tettei megmagyarázhatóak és sok szempontból méltányolhatóak, bátorsága, hajthatatlansága tiszteletet érdemel, de éppen az hiányzott belőle, amely szükséges ahhoz, hogy az Egyház boldogként vagy szentként példaképül állítsa hívei elé. Teológiai szempontból persze mindenki szent, aki üdvözül, így bátran könyöröghetünk mindnyájan Mindszenty lelki üdvéért, és bizakodhatunk abban, hogy Mindszenty bíboros lelkét a könyörületes és végtelenül szerető Isten magához ölelte.

Nagy pofátlanságra vall Mindszentyn kötözködni ennek az Ungváry füttyösnek.

Mindszenty bíboros 1956-os, rádióban elmondott beszédében visszakövetelte az egyházi birtokokat. A vidék le volt döbbenve. Nagyrészt Mindszenty beszédének tulajdonítható, hogy vidéken jóval kevesebb megmozdulás volt, mint a fővárosban.

"Mindszenty politikai eszméi életveszélyessé váltak azokban a szövegekben, amelyekben nem volt hajlandó elismerni az 1947-es párizsi békeszerződésben megvont határokat." Miért kellett volna elismernie egy igazságtalan rablóbékét? Miért kellett volna udvarias diplomataként viselkednie, ha egyszer nem volt az? "Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes elhűlve tapasztalta, hogy Mindszentyt még 1944-ben is az foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne hatalomra juttatni a Habsburgokat, és emiatt József királyi herceggel is tárgyalt." Igen, vannak olyan emberek, akiknek reggel 8-kor és a délután 4-kor is ugyanaz a véleményük egy dologról. Elképesztő, mi? "Nem csodálkozhatunk azon, hogy ilyen nyilatkozatok láttán mind az Egyesült Államok, mind a Vatikán egyre fárasztóbb és kellemetlenebb személynek értékelte Mindszentyt, aki bizonyíthatóan legkésőbb 1963-ban akadálytalanul távozhatott volna Rómába." Nyilván fárasztó és kellemetlen az az ember, aki nyíltan kijelenti, hogy egy vallásüldöző szemét rendszerrel nem kéne alkudozni és pláne nem engedményeket tenni. Akadálytalanul elhagyhatta volna, hogyne. Kicsempészik a hátsó ajtón és utána fogja be a száját. Amikor 1971-ben végül elhagyta az országot, Kádárék egyértelműen azt akarták elérni, hogy a Vatikán kussoltassa el, egyszer és mindenkorra. Hát, nem jött be.