„Csák János kulturális miniszternek, állítása szerint, álmatlan éjszakákat okoz a termékenységi ráta, Orbán Viktor pedig kiterjesztené a gyereket vállaló nők szja-mentességét. Örül, hogy a népesedés témája ennyire pörög a közéletben?
Mint minden társadalmi problémát, így a népesedési kérdéseket is többféle módon lehet megközelíteni; magánjellegű, tudományos és politikai is lehet a keretezés. Alapvetően jó, hogy sok szó esik róla, mert rengeteg tévhit él a köztudatban a termékenységről, illetve jelzi, hogy társadalmi igény van a demográfiai tudásra.
Nem lehet kontraproduktív, hogy állandóan felszínen tartják a témát? Nem érezhetik úgy az emberek, hogy beleszólnak a legszemélyesebb döntésükbe?
A szociológushallgatóim mondogatják, hogy ők nem azért házasodnak és vállalnak gyereket, mert anyagilag előnyös, hanem mert szeretnek valakit – vagyis szerintük lehet kontraproduktív. Mivel nem ismerek vizsgálatot arról, hogy van-e annak hatása, ha valamiről sokat beszélünk, az én válaszom az: nem tudom. A személyes döntéseket inkább az intézkedések befolyásolják.
Már látni, hogy az idén kevesebb gyerek születik, mint tavaly. Ez még mindig a Covid hatása?
Az alacsony gyerekszám legfontosabb oka az, hogy folyamatosan és radikálisan csökken a szülőképes korú, 15–49 éves, ezen belül is a gyermekvállalás szempontjából legfontosabb 20 és 39 év közötti nők száma. Emellett a Covid is belejátszott abba, hogy az idén volt néhány olyan hónap, ami negatív rekordot hozott a születések számában, bár a gyermekvállalási hajlandóságot tekintve volt már alacsonyabb szint is. A demográfusok többsége azt várja, hogy a párok nagy része bepótolja az elhalasztott gyerekvállalást, ha a Covid-krízis nem tart túl sokáig.”
Nyitókép: MTI / Kovács Attila