Sámson-hadművelet

Előre bocsátom, hogy nem vagyok jogász, még kevésbé hadijogász. Csak véleményt tudok mondani erről, nem szakvéleményt. Az emberi élet szent. Mindenfajta erőszakot elítélek, szinte mindig elkerülhető lenne. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor is a lehető legkevesebbet tartok elfogadhatónak. Az első Öböl-háború indokolt volt, Szaddám Huszein lerohanta Kuvaitot és Irakhoz csatolta. Számomra érthetetlen volt, hogy a legyűrése után miért nem távolították el a hatalomból. Lehet, hogy például a nemzetközi jog tiltotta ezt, de nem hiszem. Elmaradt a rezsimváltás, és ebből származtak a problémák. Az idősebb Bush volt az USA elnöke, elég értelmes ember, mégis úgy döntött, hogy nem foglalják el Bagdadot, és békén hagyják Szaddámot. A békekötésből viszont kihagyták... röhej. Szaddámot és az iraki felsővezetést nemzetközi bíróság elé kellett volna állítani. A diktátoron kívül a többiek megúszták volna enyhe büntetéssel, Szaddámot pedig elrekkenthették volna valahova élete hátralévő részére. ÉS UTÁNA NEM LETT VOLNA SZÜKSÉG SEMMIFÉLE SZANKCIÓRA. Az első Öböl-háború az ENSZ égisze alatt zajlott, és úgy emlékszem, teljes nemzetközi egyetértés kísérte. A szankciók ellen kezdettől fogva kapálózott Szaddám. Tőle származnak az Irakban tomboló szörnyű éhínségről szóló, nyilvánvalóan túlzó beszámolók. A szankciók éveiben több mint száz palotát építtetett magának, és helyrepofozta, továbbfejlesztette a hadseregét. Erre jutott pénz, gabonaimportra viszont "a szankciók miatt" nem. Na persze. A második Öböl-háború teljes egészében törvénytelen volt. Hamis bizonyítékok, koholt vádak alapján indították, az ENSZ nem hagyta jóvá. Szaddámot elítélték és kivégezték - ez erkölcsileg elfogadható, jogilag vitatható lépés szerintem. Ami utána jött... véres tragikomédia, az USA szégyene. Örök vita, hogy lehet-e, kell-e demokráciát létrehozni ott, ahol sose volt addig és hiányzik vagy gyenge a létalapját jelentő középosztály. Lehet-e fából vaskarikát készíteni? Lépjünk túl ezen. Az ugyanis biztos, hogy semmi értelme nem volt a rövidke háborút követő, közel 18 éves (!) megszállásnak. Illetve... az olajat szokták emlegetni, mondván, az egész háború az olajért folyt, és a megszállás alatt is elképzelhetetlen gazdagságra tett szert Amerika az iraki olajból. TÉVEDÉS. Irak és Afganisztán 18 éves megszállása VALÓBAN hihetetlen üzlet volt, de nem az olajcégeknek, hanem az amerikai katonai-ipari komplexumnak. 3000 milliárd dolláros összköltség rémlik (nem ismert a pontos összeg), ha ennek csak a 10%-a profit (biztosan sokkal több ennél), akkor 300 milliárd dollár a hadiipari és más beszállítók haszna. Ehhez képest brit, kínai, orosz, holland stb. cégek mellett mindössze két amerikai olajvállalat részesedik az iraki olajkitermelésből, az Exxon és az Occidental, bruttó bevételük legjobb éveikben sem ért el 1,2 milliárd dollárt (en.wikipedia.org/wiki/Petroleum_industry_in_Iraq). A profitjuk nyilván még kevesebb, csak a különféle pusztítások utáni helyreállításokra 2 milliárd dollárt kellett fordítaniuk. Afganisztán olajtermelése elenyésző. TEHÁT AZ AMERIKAI KATONAI-IPARI KOMPLEXUM A HASZONÉLVEZŐ, A SZÁMLÁT AZ AMERIKAI NÉP ÁLLTA, TÁGABB ÉRTELEMBEN PEDIG A VILÁG TÖBBI RÉSZE IS, MERT A DOLLÁR VILÁGPÉNZ VOLTÁT HASZNÁLJA KI AZ USA KORMÁNYZATA FELELŐTLEN KÖLTEKEZÉSRE. Szerintem ez a tanulság, az pedig érdektelen (bocs), hogy a történtek során elhunytak végzetét ki okozta és joggal okozta-e. A reguláris erők, sorkatonák és önkéntesek, különféle milíciák, felkelők többnyire a saját életükért küzdöttek (a terroristák persze gyilkolni akartak). A koalíciós erők, köztük az USA katonái ebben a mezőnyben a törvényt leginkább tisztelő résztvevők voltak, és elsöprő többségük nem akart háborúzni, odavezényelték őket. A zsoldosok ("katonai magánvállalkozók") megítélése külön téma. A magas szintű katonai és civil döntéshozók felelősségre vonása nemzetközi törvényszék előtt utópia. Van rá példa, kirívó esetekben, kis államok esetén (Ruanda, Szerbia). A hadijognak ebben nincs szerepe, felülírják a politikai erők akaratai. A hadijog szerint Putyin bűnös az Ukrajna elleni háború elindításában és folytatásában. SOSEM VONJÁK FELELŐSSÉGRE. George W. Bush indította el a második Öböl-háborút. SOSEM VONJÁK FELELŐSSÉGRE, noha a zsoldosokkal együtt több mint 5 ezer amerikai állampolgár is miatta halt meg, a rokkantakról és a lelki roncsokról nem is szólva, tehát legalább az USA-n belül felelősségre kellene őt vonni (en.wikipedia.org/wiki/Casualties_of_the_Iraq_War). Sorra vehetnénk a többi háborút is. A nürnbergi per kirívó eset, egy nagyhatalom katonai és polgári vezetőit állították bíróság elé. A hadijog nem írott malaszt, de az alkalmazhatósága erősen korlátozott.

Ha a küzdes élet halál kérdése, hat nem az ostobaság vagy nemesség járja

Két angol nyelvű könyv a témában: Sergey Sayapin, Evhen Tsybulenko: The Use of Force against Ukraine and International Law: Jus Ad Bellum, Jus In Bello, Jus Post Bellum Stuart Casey-Maslen: Jus ad Bellum: The Law on Inter-State Use of Force

Be kell másolni a megadott sorokat a böngésződ címsorába. Most ellenőriztem, mindhárom működik. Kerestem magyar infókat is, ugyanis van magyar hadijogi folyóirat: epa.oszk.hu/02500/02511/ És vannak hosszabb leírások is: google.com/search?q=hadijog+pdf Sajnos nem tudok pontosabb linkeket adni, mert sem a folyóiratot, sem a többi magyar anyagot nem olvastam. A folyóirat katonai joggal is foglalkozik, tehát más témákkal is, ráadásul jellegénél fogva cikkekre tagoltan, közel sem átfogó módon.