Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Nem gondoltam volna, hogy az élősködésnek van olyan szintje, amit ez a ripacs képes végrehajtani.
„Ez az írás nem a tanárokról és a teljesen jogos igényükról szól, miszerint többet szeretnének keresni. Ez egy érthető igény. Nincs vitának helye.
Ez az írás azokról szól, akik a tanárok hátán akarnak felmászni, akik a pedagógusokon akarnak élősködni.
Meglepett, hogy mennyire nem titkolják a balosok, hogy számukra miről szól ez a mostani helyzet. Gyurcsányék bejelentették, hogy innentől átveszik a szervezést és minden tiltakozó megmozdulást ők intéznek. A DK gondolom azért erősködik, mert amikor legutóbb ezt a Momentumra bízták, akkor az úgy sikerült, hogy kormányváltó tüncit hirdettek, aztán amikor senki nem ment el, akkor sajtótájékoztató lett belőle. Annyira kellemetlen volt, hogy Gyurcsány azóta sem bíz semmilyen feladatot az ifjúsági tagozatára.
Persze azt kiadta, hogy aki csak tud, az legyen ott a tüntetésen, amit meg is fogadtak a politikus beosztottjai, élőztek, hergeltek, mindent megcsináltak.
Sőt, még a Soros-kommandó is bevetette magát. A tüntetést az Amnesty International vezényelte le, nyilván kövér amerikai dollárokért cserébe.
Nem szól ez másról, mint politikai haszonszerzésről.
És ekkor érkezett meg NoÁr(onka), aki kimaxolta a vámszedést. A ripacsok ripacsa kitalálta, hogy meggazdagszik. Miközben előadja, hogy aggódik a tanárokért, aközben webshopot indított és horribilis összegekért árulja a cuccait. Egy bevásárlószatyor például 8 ezer forintba kerül, de egy pulcsi is 17 ezerbe.
Akkor most az ügy a pénz vagy a pénz az ügy?”
Nyitókép: Facebook