Egyre inkább látjuk azt, az ADHD-sok egy heterogén populáció.
„ Háromszáz gyereket teszteltek le, olyanokat, akiket már diagnosztizáltak ADHD-vel. Ugyanazt találták, amit a korábbi vizsgálatok?
Középiskolából hívtuk be a gyerekeket, illetve volt egy ADHD specifikus toborzásunk is, pszichiátereken keresztül, és valóban jelentkeztek olyanok, akiknek már volt diagnózisa. Ennek ellenére mindenkinél felvettük a kutatási diagnózist, mert akkor lesz standardizált a vizsgálat. Érdekes eltéréseket tapasztaltunk, voltak esetek, amikor már nem állt fenn a diagnózis.
Elmúlnak a tünetek? Ez reményt adhat a szülőknek?
Az adathalmaz feldolgozása nagyon időigényes, de az ADHD-s gyerekekre irányuló eredményekről annyit már elmondhatok, egyre inkább látjuk azt, az ADHD-sok egy heterogén populáció, de nemcsak ők, hanem a tipikusokra (neurotipikus, nem figyelemhiányos) is elmondható ugyanez.
Nagy a szórás, nem ugyanolyan tüneteik vannak az ADHD-s tinédzsereknek?
Igen, de mondok egy példát. Tíz évvel ezelőtt még olyan állításokat tettünk az irodalomban, hogy az ADHD-soknak gyengébb a munkamemóriája a tipikus gyerekekhez képest. Vagy: az ADHD-s gyereknek gyengébbek a gátlási funkciói a tipikusokhoz képest. Egyébként csoportszinten ez igaz, de ma már látjuk, hogy ez mérsékelten pontos. Ma már azt figyeltük meg, és Lendület-kutatásunk is ezt látszik igazolni, hogy az ADHD-csoportban is vannak gyerekek, akiknek gyengébb a munkamemóriája, és a tipikusok között is vannak ilyenek. Az ADHD-csoportban vannak, akiknek nem sérült a munkamemóriája, és a tipikusok között is vannak, és olyan gyerekek is vannak, akiknek a kettő között, tehát egy spektrumon helyezkednek el. Precízebb képet látunk tehát, és tudjuk, még pontosabban kell megfigyelni és leírni a jelenségeket. Mi a jutalom- és büntetésérzékenységre fókuszálunk, azt vettük észre, hogy a megerősítésérzékenység, a jutalmazás- és büntetésérzékenység nem feltétlenül tér el az ADHD-s és a nem ADHD-s gyerekek csoportja között, ahogy az alkoholfogyasztás sem tér el csoportszinten.”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A Drogkutató Intézet elemzésében arra keresi a választ: van-e kapcsolat a gyermekkori traumák, negatív életesemények és a szerfüggőségre való hajlam között?
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
