Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Egy rendhagyó történelemórának is beillő filmmel segítettek eligazodni a magyar politika útvesztőiben!
„Gyerünk a moziba be!
Hivatalosan mától látható a magyar mozikban az 1990-es ősz egyik meghatározó eseményét, az ország egészét megbénító taxisblokád mozzanatait feldolgozó Blokád című film.
Azon szerencsések között voltam, akik egy nappal a premier előtt a Mandiner jóvoltából megtekinthették Tősér Ádám alkotását, amelyet három szempont kapcsán is csak méltatni tudok.
Némileg kaptam egy átfogó képet azoknak a napoknak a történéseiről és sikerült végre megértenem, hogy miért beszélnek a környezetemben oly sokan pátosszal Antall József, egykori miniszterelnök munkásságáról.
Emellett magukkal ragadtak Antall '56-os visszaemlékezései, amelyek dinamikát is adtak egyben a több mint másfél órás filmnek. A szemem előtt megelevenedő forradalmi hevület, valamint a tanár és a diákok közötti bizalmas kapcsolat derekasan bevallom könnyeket csalt a szemembe.
33 éves vagyok, pár hónappal a rendszerváltás előtt születtem, és sajnos sok egykori diáktársammal egyetemben keveset tanultam már a gimnáziumban az 1956 utáni időszakról, mert már mindenki az érettségi lázában égett az utolsó hónapokban, és ezekre az évtizedekre már nem igazán jutott kapacitás.
Pedig fontos lenne, hogy vagy akkor az iskolapadban vagy némileg utána képbe kerüljünk ezeknek a sorsfordító éveknek a törtenetével, mert a jelenlegi folyamartokat is sokszor csak azok ismeretében érthetjük meg.
Ezért köszönet illeti Tősér Ádám rendezőt, Köbli Norbert forgatókönyvírót és nem utolsó sorban Lajos Tamás producert, hogy egy rendhagyó történelemórának is beillő filmmel segítettek sokunknak eligazodni a rendszerváltozás időszakát képező magyar politika útvesztőiben!”
Nyitókép: Viharsarki Kanapé Facebook-oldala