Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Holott fogalma sincs, mi az a fűtőelem és honnan kéne vennünk.
„A nemzeti konzultáció azt a hamis érzetet keltheti az emberben, hogy gondolkodik és mérlegel, holott fogalma sincs, mi az a fűtőelem és honnan kéne vennünk A nemzeti konzultáció (immár a tizenkettedik) az Orbán-rezsim egyik legkártékonyabb leleménye. Egyszerre cinikus, mint egy átlagos Fidesz-közlemény, erőfitogtató, mint egy különjárat-hajtású békemenet, és ellenségképgyártó, mint a centrális erőtér finkelsteini alapelve. Napnál világosabb, hogy alkalmatlan a nemzet véleményének kitudakolására, arra viszont nagyon is alkalmas, hogy egy amúgy húsba vágó kérdést komolytalanná tegyen politikai öncéllal, temérdek közpénzből persze.
Ez a „konzultáció” nem konzultál, azaz nem előfeltételezi az információ bármelyik irányba való áramlását, akárha rovásírásos városnévtábla volna az út mentén, véli Cseresnyési László nyelvész. Majtényi László jogtudós szerint a végtelenül amorális háborús álláspont az alapkérdés, hiszen a kormány háborús bűnöket elkövető hatalommal haverkodik. De akár a Fidesz Alaptörvénye is felöklendhetik belőlünk, a nemzet szellemi és lelki egységét és megújulását kívánó NEMZETI HITVALLÁS (nagybetűs kiemelés a törvényszövegből: ezúttal van értelme).
A nemzeti konzultáció nem törekszik arra, hogy képet adjon a szankciók hátteréről, leplezetlenül orosz érdekek köszönnek vissza benne, ami komoly kérdéseket vet fel Magyarország uniós tagságával összefüggésben. Kérdésfelvetései nem adnak lehetőséget az árnyaltabb vélemény kifejtésére. Így képmutató és álságos, aminek eredményét Európa-szerte vitatott politikájának igazolására használja a kormány.
Ezúttal a propagandagépezet hetek óta hangoztatott állítását igyekeznek alátámasztani, miszerint az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók okozzák a magyarországi inflációt és az energiaárak emelkedését. Miközben Putyin gyilkos agressziója miatt vannak a gazdasági korlátozások (Ukrajna esetleges NATO-tagsága éppen a területszerző birodalmi lázálmok miatt volna észszerű), és hogy az infláció és az áremelkedés korszaka jóval előtte beköszöntött: Orbánék felelőtlen költségvetési politikáját árazta be a piac.”
Nyitókép: Facebook