A világgazdaság mint háborús eszköz

„Valójában azonban ez a fordulat a globalista ideológia látszólagos liberalizmusa mögött rejlő valóságot tárta fel. Amint azt a Great Reset, azaz a »nagy újraindítás« nyelvezetéből láthatjuk, a globalista ideológia nem a szabadság növeléséről szól, hanem vezetői ellenőrzés fokozásáról az elitek által eldöntött, felülről lefelé irányuló politikák révén. Minden egyes szó, amely Klaus Schwab száját elhagyja, azon a feltételezésen alapul, hogy az emberi társadalom veszélyesen anarchikus, és hogy központilag, globális szinten kell irányítani. A globalisták ellenséges hozzáállása a nemzeti szuverenitással szemben nem azért van, mert az egyéni szabadságot támogatják az államok feltételezett tekintélyelvűségével szemben, hanem azért, mert a szuverenitás számukra azt a (kollektív) szabadságot és kiszámíthatatlanságot testesíti meg, amelyet nem tudnak elviselni. 

A világgazdaság számukra egy gép, vagy egy számítógép, amelyet tetszés szerint újra lehet és kell is indítani, mert szabad növekedése irracionálisnak bizonyult. A globalizmus éppen az ellentéte a Hayek-féle liberalizmusnak, annak a spontán rendnek, ami akkor jön létre, amikor az egyének döntéseket hoznak saját, végtelen számú személyes helyzetükkel kapcsolatban; ez éppen ennek ellenkezője, ez egy racionalista és valójában a világméretű társadalmi és gazdasági ellenőrzés megvalósítására irányuló neoszocialista program. Ezért van az, hogy a Davosba látogató állami vezetők közül Klaus Schwab nem mással viselkedik a leginkább alázatosan és tisztelettudóan, mint a világtörténelem legnagyobb kommunista államának vezetőjével, Hszi Csin-pinggel. Kína a globalisták modellje.”

Fotó: Pixabay